"A Waldorf-iskola ne iskola legyen, hanem előkészítő, mert minden iskola feladata az kell legyen, hogy az embert előkészítse az élet nagy iskolájára. Az iskolában tulajdonképpen nem azért tanulunk, hogy ismereteket szerezzünk, hanem azért, hogy mindig tanulhassunk az életről."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza

Az Ötödik evangélium

Az Akasha-kutatásból

Rudolf Steiner, 1914 (GA 148)

TARTALOM:
Rudolf Steiner Jézusról és Krisztusról folytatott önálló szellemtudományos kutatásainak ezen eredményeit egyfajta „ötödik evangéliumnak” tekintette, és „a megismerés evangéliumának” nevezte. – A názáreti Jézus gyermekkora és ifjúsága. Az esszénusok és Keresztelő János. A makrokozmikus Miatyánk. A kereszténység és Krisztus valódi megértése csak korunkban vált lehetségessé. Krisztus elhagyta a szellemi birodalmat, a Földre tette át székhelyét, hogy továbbvezesse az embert fejlődésében. Krisztus a három év folyamán fokozatosan beleereszkedett Jézus emberi testébe, hogy megtapasztalja az emberszerűséget. Az isteni hatalmát fokról fokra elveszítő Krisztus belső szenvedése és végső isteni ájultsága a keresztre feszítéskor megszülte a kozmikus szeretet nagy impulzusát a földi világban is, amelyet azontúl Krisztus-impulzusként ismer az emberiség, és amely az emberben már belülről és individuálisan támasztja fel a szereteterőket. Krisztus e tettével egy új Föld-fejlődés és egy új emberfejlődés vette kezdetét. Az addigi lefelé ereszkedő, a fizikaiságba zuhanó fejlődésirány megfordul, és felfelé, újból a szellemi lét felé törekszik, de már viszi magával a személyes emberi szeretet és az emberi szabadság kivívott képességét is, ami addig hiányzott a szellemi világból.


FEJEZETEK:

Fordította Illés Dolly és Maasburg Mária
Lektorálta dr. Szilágyi Péter