"Rossz lesz a jóból, hogy ha rossz szándékkal pusztításra használják fel azt, és az, ami rossznak látszik jóra fordul, ha jók azok a lények, kik megszabják irányát. "
Rudolf Steiner
 Belépés - Regisztráció
<< Vissza

Emberismereten alapuló nevelés és oktatás

Előadások a Szabad Waldorf Iskola tanárai számára.

9 előadás, 1920, 1922–1923, Stuttgart

Rudolf Steiner, 1923 (GA 302a)

TARTALOM:
Közép-Európa pedagógiai hivatása. A nevelés három alapereje. Az ember szellemi megismerése és a pedagógia művészete. A gyermek fizikai természetének és szellemi lényének egyensúlyba hozása. Nevelési kérdések a pubertáskorban. A tanítás művészi megformálása. Egészséges és megbetegítő erők a nevelésben. A nevelő fantáziájának forrása.


FEJEZETEK:

1. Közép-Európa pedagógiai hivatásáról

[Közép-Európát elárasztják a Nyugat világnézeti impulzusai. Herbert Spencer. Közép-Európa pedagógiai küldetése: a feledésbe merült életpedagógia művelése. A pedagógiának a gyermeki lénnyel való együttérzésre kell felépülnie. A tanár belső beállítottsága és lelkisége. Tragikum és humor.]

2. A nevelés három alaperejéről

[Az ember alvó állapota télen és nyáron. A Nap napi körforgása és a gondolati élet évi körforgása, illetve az érzelmi élet. Az ember akarati élete. Halálunk utáni létünk földi moralitásunk következménye.]

3. A szellemi emberismeret a pedagógia művészetének gyújtólángja

[A pedagógia mint tudomány és mint művészet. A hangzó és a képi elemek együtt hatása a tanításban. Érzékelés. Megértés. Emlékezés. A lelki elemek bevésődése a testbe, a szellemi érzékelésen túli elemek megragadása. A tanár meditációja és ennek teremtő erőkké alakítása.]

4. A nevelés művészete a felnövekvő ember fizikai természetének és szellemi mivoltának kiegyensúlyozása

[A nevelés folyamata mint inkarnációs folyamat. Az én betagozódása az emberi szervezetbe a tanítás művészeti elemein keresztül. A túl sok és a túl kevés. Az egyes tantárgyak és pedagógiai eljárások terápiás hatása. A fejerők és a test. Emberismeret, mint híd a gyermekhez, s mint a szeretet erejének és a pedagógiai művészetnek fölébresztője.]

1. A serdülőkor nevelési kérdései

[A Föld-érettség korába lépés nagy változása. A tanítás orientálódásának megváltozása: a tudástól a megismeréshez. Ítéletalkotás. A világ iránti érdeklődés felkeltése. Hatalomvágy és erotika. A latens kérdések. A tanár felkészülése. Az intellektus kezelése a fantázia erőin keresztül. Az intellektuális tudás és az antiszociális erők.]

2. A tanítás művészi szemléletű alakításáról

[A gyermek mint individualitás. A nevelésnek le kell építenie a fejlődés fizikai-testi gátló tényezőit. Elfáradás. A ritmusok. A tanítás művészi szemléletű alakítása. Mindent képpé kell alakítani. Nyelvtan. Szemléljük művészi érzékkel a világot! A készségek kialakítása. A temperamentumok kezelése. A tanár felkészülése. A fizikai kezelése a lelki-szellemin keresztül. Formalizmus és szklerózis. A képszerűség és a művészi szemlélet megalapozza a tekintélyt. Az intellektus a Földérettség korában.]

1. Gümnasztész, szónok, doktor és ezek élő szintézise

[A görög és a római nevelés. A középkor doktorideálja. A halott tudással nem lehet megközelíteni a természetet és az embert. Alakítsunk ki élő természetszemléletet. A három nevelési ideál szintézise.]

2. A gyógyító és a betegítő erőkről a nevelésben

[Milyen erőkkel nevelünk? A módszer kevésbé döntő, mint a lelkesedés, amely az ügyért való elkötelezettségből és a szellemi megéléséből fakad. A nevelés mint gyógyítás. Mozgási, emésztési, ritmikus tevékenység. A ritmikus rendszer mint gyógyító. A gondolkodásbeli váltás szükségessége. A légzési folyamat életteli szemlélete és kapcsolata a szellemivel. A memorizálás folyamata, tudattalan mechanikus folyamatok - életteli képek. Az emberismeret lelkesedést és felelősségérzetet ébreszt.]

3. Élő emberismeret mint a nevelő fantáziájának forrása

[Az emberi mozgás. A szén, nitrogén, oxigén és kapcsolatuk a lelki-szellemivel. Tanítás és betegítő, illetve gyógyító folyamatok. Élő emberismeret mint az inspiráció forrása. A jelenkor karakterisztikájáról. Mahátma Gandhi. Mihály küzdelme a sárkánnyal, a Waldorf-tanár szemszögéből.]