„A Lelkek Ébredése” c. drámában ábrázolt szellemi és lelki folyamatokat úgy kell elképzelnünk, hogy azok körülbelül egy évvel „A Küszöb Őre” c. drámában foglaltak után történnek.
„A Lelkek Ébredésé”-ben a következő személyek és lényék szerepelnek:
I. A szellemi elem hordozói:
- Benedictus. Az a személyiség, akiben tanítványai a mélyebb szellemi összefüggések ismerőjét látják. (Az előző drámák közül „A Beavatás Kapuja” és „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámákban a „Naptemplom” vezetőjeként szerepelt. A „Küszőb Őré”-ben annak a szellemi irányzatnak a kifejezője, amely az aktuálisan eleven szellemi életet akarja a pusztán tradicionális szellemi irányzat helyébe hozni, mely utóbbit az ott szereplő „misztikus szövetség” őrzi.) A Lelkek Ébredésében már nen csupán úgy kell elképzelnünk Benedictust, hogy tanítványai fölött áll, hanem úgy, hogy saját lelki sorsával beleszövődik tanítványai lelki élményeibe.
- Hilarius Gottgetreu. A tradicionális szellemi élet ismerője, ami nála önálló szellemi élményekkel párosul. Ugyanaz az individualitás, aki „A Küszöb Őre” c. drámában egy „misztikus szövetség” nagymestereként szerepelt.
- Az irodafőnök Hilarius Gottgetreu üzemében.
- A titkár Hilarius Gottgetreunál. (Ugyanaz a személyiség, aki „A Küszöb Őre” c. drámában Friedrich Geist-ként szerepelt.)
II. Az odaadás elemének hordozói:
- Magnus Bellicosus (”A Beavatás Kapuja” c. drámában Germán. „A Lélek Megpróbáltatása” és „A Küszöb Őre” c. drámákban egy misztikus szövetség preceptora.)
- Albert Torquatus (A Beavatás Kapuja” c. drámában Theodosius. „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában az ott szereplő misztikus szövetség első ceremóniamestere.)
- Capesius professzor. (A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában ez az individualitás mint első preceptor szerepel.)
- Felix Balde ("A Beavatás Kapuja” c. drámában bizonyos fajta természeti misztika hordozója, ebben a drámában a szubjektív misztika hordozója. Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában mint Joseph Kühne szerepel.)
III. Az akarati elem hordozói:
- Romanus (Itt ismét ezt a nevet viseli, amelyet már ”A Beavatás Kapuja” c. drámában is viselt, mert ez fejezi ki belső lényét, amelyhez „A Beavatás Kapuja” és „A Lelkek ébredése” között eltelt években felküzdötte magát. „A Küszöb Őre” c. drámában külső világbeli nevén, Friedrich Trautmannként szerepel, mert az ott lejátszódó események során belső életének nincs nagy jelentősége. Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában a középkori misztikus szövetség második ceremóniamestereként szerepel.)
- Doktor Strader (Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában mint „Simon zsidó” szerepel.)
- Dr. Strader ápolónője. (Ugyanaz a személy, mint aki „A Küszöb Őre” c. drámában Marie Treufels-ként szerepel. „A Beavatás Kapuja” c. drámában „a másik Máriának” hívják, mert Johannes Thomasius imaginatív megismerése bizonyos természeti erők Imaginációját az ő képében formálja meg. Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában mint Kühne leánya, Berta, szerepel.)
- Baldené. (Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában Kühne feleségeként szerepel.)
IV. A lelki elem hqldozói:
- Mária. (Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában „a Barát”-ként szerepel.)
- Johannes Thomasius. (Individualitása „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában „Thomas”-ként szerepel.)
- Hilarius Gottgetreu felesége.
V. A szellemi világ lényei:
- Lucifer
- Arimán
- Gnómok
- Szilfek
VI. Az emberi szellemi elem hordozói:
- Philia
- Astrid
- Luna
|
|
Azok a szellemi lények, akik az ember lelki erőinek a kozmosszal való kapcsolatát közvetítik. |
- A „másik” Philia a szeretet-elem hordozója abban a világban, amelyhez a szellemi személyiség tartozik.
- Theodóra a lelke (Individualitása a „Lélek Megpróbáltatása” c. drámában úgy jelenik meg, mint Cecilia, aki nevelt lánya Kühnének és testvére Thomasnak, aki Johannes Thomasius individualitásának megtestesülése.)
- A Küszöb Őre
- Johannes Thomasius éteri hasonmása
- Ferdinand Beinecke lelke Arimánnál. (12. kép) (mint Ferdinand Beinecke csak „A Küszöb Őre” c. drámában szerepel.)
VII.
Benedictus és Mária személyisége gondolati élményként is szerepel, éspedig a második képben mint Johannes Thomasius, a harmadik képben pedig mint Strader gondolati élménye. A kilencedik képben Mária Johannes Thomasius gondolati élményeként jelenik meg.
VIII.
Beaedietus, Hilarius Gottgetreu, Magnus Bellicosus, Albert Torquatus Strader, Capesius, Felix Balde, Baldané, Romanus, Mária, Johannes Thomasius és Theodóra individualitásai a szellemi világban („A Lelkek Ébredése” ötödik és hatodik képében) mint „lelkek”, a templomban pedig („A Lelkek Ébredése” hetedik és nyolcadik képében) egy régmúlt kor személyiségeiként jelennek meg.
„A Lelkek Ébredésé” -vel kapcsolatban is meg kell jegyeznem, mint azt az előző drámáknál is tettem, hogy a szellemi és lelki történések, valamint a szellemi lények egyáltalán nem szimbolikusan vagy allegorikusan értendők. Aki így értelmezné őket, az távolról sem jutna el a szellemi világ realitásához, A második és harmadik kép gondolati élményeiben sincs semmi szimbolikus; ezek reális lelki élmények, melyek azok számára, akik részesei a szellemi világnak, éppoly reálisak, mint az érzékelhető világ személyei vagy folyamatai. Az ilyen emberek számára „A Lelkek Ébredése” egy teljes mértékben realisztikus lélek-ábrázolás. Ha szimbolikáról vagy allegóriáról volna szó, egész biztosan elhagynám ezt az ábrázolást.
Többek kérésére ezúttal is hozzáfogtam, hogy megkíséreljek „utólagos megjegyzések” formájában némi magyarázatot fűzni ehhez a lélek-ábrázoláshoz. Mint korábban, most is abbahagytam ezt a kísérletet. Idegenkedem attól, hogy ehhez az ábrázoláshoz, amely önmagáért kell hogy beszéljen, ilyesmit hozzáfűzzek. Az ábrázolás koncepciójánál és kidolgozásánál az ilyen absztrakcióknak semmiféle szerepűk sem lehet, csak zavarnának. A szellemi valóság, amit itt ábrázolok, éppoly szükségszerűséggel áll a lélek elé, mint a fizikai észlelés tárgyai. Emellett természetes, hogy az egészséges szellemi látás a szellemi észlelés képeit másképpen vonatkoztatja a megfelelő lényekre és folyamatokra, mint ezt a fizikai észlelés teszi a tárgyát képező személyekkel és folyamatokkal kapcsolatban. Egyben meg kell mondanom, hogy az a mód, ahogy a szellemi folyamatok az észlelő lélek előtt megjelennek, tartalmazzák egyúttal az ilyen ábrázolás elrendezését és kompozícióját is.
München, 1913. augusztus
Rudolf Steiner