Referátumok, viták, orvostudomány, kutatás stb.

Dr. Steiner: Kedves barátaim! Most is megint az elfogadott mondásunkkal kezdjük:

Emberi lélek!
A végtagokban élsz
Amelyek a világtéren át
A szellem tengerlényébe visznek;
Gyakorold a szellemre emlékezést
A lélek mélyén,
Hol a világteremtő létben
A saját Én
Az Isteni Énben él;
És ekkor igazi életet élsz majd
Az emberi világban.

Emberi lélek!
A légzésben és szívverésben élsz,
Melyek az idő ritmusán át
Saját lelki lényed megérzéséhez vezetnek:
Gyakorold a szellemről gondolkodást
A lélek egyensúlyában
Hol hullámzó és
Világot teremtő tettek
A saját Ént
A Világ-Énnel egyesítik:
És valóban érezni fogsz
Az emberlélek működésében.

Emberi lélek!
A fej nyugalmában élsz,
Mely az öröklét mélyéről feltárja
Néked a világgondolatokat:
Gyakorold a szellem látását
A gondolatok nyugalmában,
Hol örök isteni célok
Világlények fényében
A saját Ént
A szabad akaratnak
Ajándékozzák
És valóban gondolkodsz majd
Az emberi szellem mélyén.

És az egészet a golgotai történés emlékezetében összefoglalva: ez adja meg az egész földfejlődés értelmét:

Idők fordulóján
A világ szellemi fénye
Belépett a földi létbe;
Az éjszakai sötétség
Uralma megszűnt,
Nappali fény sugárzott
Az emberi lélekben:
Fény,
Mely melegíti
A szegény pásztorok szívét;
Fény
Mely megvilágosítja
A bölcs királyok fejét.

Isteni fény,
Krisztus-Nap,
Melegítsd
Szívünket,
Világosítsd meg
Elménket;
Hogy jó legyen,
Amit
Szívűnkből alapítva,
Értelmünkkel
Céltudatosan tenni akarunk.

Isteni fény,
Krisztus-Nap.

Ezt úgy bevéssük, hogy a holnap ismét hármas tagozatban elmondandó befejező szavakat különösképpen arra vonatkoztatjuk, ahogyan ez az isteni fény, ez a Krisztus-Nap világít, hogy fénylő Napként hallják őket keleten, nyugaton, északon, délen. Az első napon elmondott befejező szavakat különösképpen erre az isteni fényre, erre a Krisztus-Napra vonatkoztatjuk:

Ezt hallják az elemi szellemek
Keleten, nyugaton, északon és délen:
Hallják meg az emberek!

Isteni fény,
Krisztus-Nap,
Ezt hallják az elemi szellemek
Keleten, nyugaton, északon és délen:
Hallják meg az emberek!

Dr. Steiner: Kedves barátaim, most elérkeztünk a bejelentett referátumokhoz. Megkérném dr. Maier urat, hogy először ő referáljon.

Dr. Rudolf Maier, Stuttgartból, a fény és mágnesesség összefüggéséről beszél.

Dr. Steiner: Kedves barátaim, egész különlegesen jelentős lesz, hogy a tudományos élet egyes ágazataiban igazi antropozófiai metodika nyer polgárjogot olyanok révén, akik hivatottak erre antropozófus sorainkban. Ez bizonyos szempontból igazán roppant lényeges. Ha ugyanis megnézik, hogy honnan ered korunk nagy ellenállása mindenfajta szellemtudományos szemlélettel szemben már évtizedek óta, úgy azt találják, hogy az ellenállás az egyes természettudományos területekről származik. Egészében véve ezek az egyes természettudományos területek általában mindenfajta világszemlélet nélkül fejlődtek.

A 19. század közepe táján a világ globális szemléletével kapcsolatos általános meghasonlás lépett fel. Azt mondták: valamennyi korábbi globális szemlélet ellentmond egymásnak, nem vezetett semmire. A tudományokat most már mindenféle világszemlélettől függetlenül, tisztán és egzakt alapokra kell helyezni.

Ezzel ismét több mint fél évszázad telt el és azt mondhatjuk, hogy az emberi elméből mindenfajta hajlam kiveszett, hogy összekapcsolja a világnézetet a tudománnyal. És még ha a tudományos kutatás sürgetésére próbálják is meg ma, úgy kiderül, hogy teljességgel képtelenek rá, mert szellemtudományos területen nem tudnak eléggé elmélyülni.

Ha az antropozófia egyes területein meghatározott kutatási eredményeket mutató metodikai impulzusok jöhetnek létre, úgy eltávolítottuk a szellemi kutatás egyik fő akadályát a világban. Ezért olyan fontos, hogy egyes területeken valóban igazi antropozófiai értelemben dolgozzunk.

Ma szakadék tátong a művészet és tudomány közt, de a tudományon belül megint újabb szakadék például a fiziológia és fizika között. Mindezeket a szakadékokat át lehet hidalni, ha sorainkban megfelelő értelemben végzik a tudományos munkát. Ezért már csak általános antropozófiai nézőpontból is érdeklődnünk kell az egyes dolgok iránt, amennyire ismereteink és képességeink megengedik. Tudományos impulzusnak kell az Antropozófiai Társaságból kiindulnia. Ennek érvényre kell jutnia abban a pillanatban, amikor úgyszólván egészen új vizekre evezünk az Antropozófiai Társasággal.

Nos, kedves barátaim, miután a szellemi-lelki táplálkozás fogásai közt a gyomornak is szüksége van közben egy kicsiny időre, így 2-3 perc múlva kérem majd dr. Kolisko asszonyt, hogy referátumát közölje.

Dr. Steiner: Most megkérném dr. Kolisko asszonyt, hogy speciális területéről referáljon.

Dr. Kolisko asszony a stuttgarti kutatóintézet biológiai munkáiról beszél: „A legkisebb entitások hatékonyságáról”.

Dr. Steiner: Látták, kedves barátaim, hogy csendben dolgoznak nálunk a tudományos problémákon és az antropozófiai kutatás indítékot is adhat a tudománynak, olyan értelemben, ahogyan ma valóban szüksége van indítékra. Jelenleg azonban, mármint az antropozófiai mozgalom jelenében, ilyen dolgok valóban csak úgy lehetségesek, ha olyan odaadó, az üggyel közvetlenül foglalkozó munkatársaink vannak, mint például dr. Kolisko asszony. Mert ha idővel talán elgondolkoznak a dolgon, fogalmuk lesz róla, hogy az áttekinthető görbén található, a szükséges eredményt megadó, egyes egymást követő adatok megállapítása milyen óriási munkát igényel.

De valamennyi kísérlet, éppen az antropozófiai szemlélet számára, alapjában véve olyan egység építőköve, amire a tudománynak ma a lehető legsürgősebben szüksége van. És ha kutatóintézetünkben így folytatódik a munka, ahogy eddig végezték, akkor 50-75 év múlva talán eljutunk oda, ahová valójában el kell érnünk: hogy a sok részlet egységgé kapcsolódik össze. Ez az egység azután nem csak a megismerési élet számára lesz nagy fontosságú, hanem az egész gyakorlati élet számára is.

Ma nincs fogalmunk róla, hogy a dolgok milyen intenzíven hathatnak az egész gyakorlati életben, az ember számára szükséges termékek gyártásában, de különösen a gyógyászatban és hasonlókban.

Most azt mondhatják: Az emberiség haladása mindig lassan történt és ezen a területen nem lesz ez másként. Könnyen lehet azonban, hogy a mai civilizáció mostani törékenysége, morbiditása mellett 50 és 75 év múltán nem találnak olyan kapcsolódást, hogy elvégezhető legyen, amit feltétlenül el kell végezni. Ezért kimondhatnám, talán nem kívánságképpen, még csak nem is lehetőségképpen csak, mondhatnám illúzióképpen mondanám ki: ha ilyen iramban halad a munka, ami csak olyan odaadó munkatársak révén lehetséges, mint például dr. Kolisko asszony, úgy lehetséges, hogy ami lassabban 50 vagy 75 év alatt érhető el, azt 5 vagy 10 év alatt elérhetnénk. És meggyőződésem, hogy ha beszerezhetnénk a szükséges műszereket, megalapíthatnánk a szükséges intézeteket, ilyen szellemben dolgozó nagyobb számú munkatársunk volna, úgy 5-10 év alatt végezhetnénk el, amit egyébként talán 50 vagy 75 év alatt lehet elvégezni. Semmi egyébre nem volna szükségünk a munkához, mint 50-75 millió frankra. Akkor csakugyan elvégezhetnénk a munkát talán az idő tizedrésze alatt. Mint említettem, ez nem kívánság, nem lehetőség, csak illúzió, de nagyon reális illúzió. Ha megvolna a78 millió frankunk, úgy valóban elvégezhetnénk, amit feltétlenül el kell végezni. Ezt legalábbis meg lehet talán gondolni.

Most néhány perc múlva folytatom, és ma azzal kezdem, hogy Dornach felépítésének eljövendő gondolatára utalok némiképpen és holnap majd folytatom ezeket az utalásokat.

(Rövid szünet következik dr. Steiner utána következő előadása előtt.)