I. előadás
Kolisko doktornő: Dr. Lily Kolisko vezette Stuttgartban a biológiai kutatóintézetet.
Paul Deussen , 1845-1919, filozófus és indológus.
Giuseppe Garibaldi, 1807 1882. szabadságharcos, és az Olasz állam tulajdonképpeni megteremtője.
II. előadás
Alattomkodás: A Rudolf Steiner által sokszor említett filozófusról, Eugen Dühringről van szó (1833-1921).
III. előadás
Amikor Berlinben megalakítottuk azt a teozófiai szekciót: 1902-ben, lásd „Életutam” GA. 28.
Harun al Rasid, 786-809. bagdadi kalifa
Ernst Haeckel, 1834-1919.
VII. Gergely (Hildebrand) 1020-1085.
Verulami (Francis) Bacon, 1561-1626, filozófus, író, politikus, és Angliában I. Jakab uralkodása alatt, magas állami hivatalnok.
Amos Comenius, 1592-1670. a cseh testvériség papja, az iskolarendszer megújítója, a modern nevelés megalapítójának nevezik.
IV. előadás
Hauffen professzor: Hauffen professzor és felesége látta vendégül Rudolf Steinert prágai tartózkodásain. Hauffen asszony sok éven át, vezette Prágában a Bolzano-Zweiget.
II. Viktor Emanuel (szavoyai), 1820-1878. 1861-ben lett olasz király.
Giuseppe Mazzini, 1805-1872. költő, író, szabadságharcosként az olasz egységért küzdött.
Camillo Cavour gróf, 1810-1861. az „újjáéledés” vezető olasz államférfija, az olasz királyság megalapítójának ismerik.
Bonifatius, 675-714. tulajdonképpen Winfried, német apostol. A pápa megbízásából széleskörű missziós tevékenység és a németországi egyház szervezése.
Geometriatanár: Georg Kosak (1836.-1914). A második osztálytól kezdve tanította Rudolf Steinert ábrázoló geometriára és mértani rajzra, a bécsújhelyi Felső-reáliskolában.
Lord George Gordon Noel Byron, (1788-1834) angol költő, Görögországnak a törököktől való felszabadításáért harcolva halt meg.
Palládium, lásd „A Golgotai Misztérium megismerésének építőelemei”-ben a VI. előadást. GA. 175.
Marx Károly 1818-1883.
Muávija, (661-680) kalifa, a rezidenciát Medinából Damaszkuszba helyezte át.
Woodrow Wilson (1856-1924) 1913-tól 1921-ig az Egyesült Államok elnöke. Az ismert 14 pont: Wilson béketerve az első világháború után.
Julianus Apostata, Flavius Claudius Julianus, u.n. Apostata, (332-363) uralkodott 361-től 363-ig.
Johannes Scotus Erigena, (810-877), Dioniysius Areopagita írásainak fordítója, és a „De divisone naturae” szerzője. Lásd, Rudolf Steiner „Az emberiség fejlődésének perspektívái” GA. 204.
Dante Alighieri 1265-1321.
Brunetto Latini 1220-1294, Dante tanítója, firenzei költő, író és államférfi.
Maurice Maeterlinck 1862-1949, flamand francia nyelvű író.
Georg Christoph Lichtenberg, 1742-1799. göttingeni fizikus, szatirikus író, aforizmák mestere.
V. előadás
Mlle Sauerwein: Alice Sauerwein (meghalt, 1931-ben) a franciaországi társaság megalapítása óta 1923-1930 annak főtitkára.
Dr. Sauerwein: Jules Sauerwein, a fenti hölgy bátyja, ismert francia újságíró. Rudolf Steinert 1906-ban ismerte meg Bécsben, és számos előadását tolmácsolta franciául és több művét fordította le franciára.
Személyéről… aki most már meghalt:Gideon Spickerről van szó(1840-19129), münsteri filozófia professzor. Rudolf Steiner többször említi „A kolostorból a főiskolai tanársághoz” című művét.
VII. előadás
Francois Marie Arouet Voltaire, 1694-1778.
Victor Hugo, 1802-1885.
Eliphas Levi, Alphonse Louis Constant álneve, 1810-1875. Számos okkult témájú mű szerzője.
X. előadás
Heinrich Heine, 1794-1856.
Aurelius Augustinus, Szent Ágoston, 354-430. keresztény szent, egyházatya.
Taotl, Quetzalkoatl stb. mexikói (azték) istenségek.
XI. előadás
Friedrich Schiller, 1759-1805.
„Én vagyok, aki volt…”: Plutarchosznál, az „Íziszről és Oziriszről” IX. fejezetében: Minerva saisi képének a következő felirata volt.(ezt az istenséget Ízisznek is tartják):„Én vagyok a mindenség, aki volt, van és lesz; fátylamat halandó még nem lebbentette fel.”
XII. előadás
Az a mértankönyv, ami a tanáromtól került a kezembe: Ezt, a neudörfli tanárt (voltaképpen kisegítő tanárt) Heinrich Ganglnak hívták. A mértankönyv Franz Mocink műve volt.
XIII. előadás
Jean Paul (Jean Paul Friedrich Richter), 1763-1825. regényíró, pedagógiai írások szerzője.
XVI. előadás
Johann Heinrich Pestalozzi, 1746-1827. svájci író és pedagógus.
A dornachi elnökség tagja: Albert Steffen (1884-1963) a „Pestalozzi” című dráma szerzője.