II. előadás
Vergilius költeményeibe: Lásd Vergilius „Bucolicá”-jának IV. eklogáját, amely egy „Cumai-i ének”-re visszanyúlva emelkedik a Messiás hírüladásához.
Celanoi Tamás, meghalt 1255. után. Assisi szent Ferenc tanítványa, vallásos költő.
„A szellemi világ küszöbe”: (1913), GA 17
III. előadás:
A két Jézus gyermek: Lásd ehhez Rudolf Steiner: „Az ember és az emberiség vezetése” (1913) GA 15, „Lukács evangélium” GA 114
IV. előadás
Jahve és a többi hat eloha együttműködéséről v.ö. „A bibliai teremtéstörténet titkai”, GA 122
Giordano Bruno, 1548–1600, filozófus. Az egyház mint eretneket elítélte és megégette.
Itália kénes dombjai: A Nápoly melletti „Solfatara”-ról van szó.
Dekalog: a tíz parancsolat
Hammurabi, Kr.e. 1728–1686, Babilonia királya
Illés leírása: V.ö. Rudolf Steiner: „Az emberiség történelme a szellemi kutatás megvilágításában” GA 61, Lukács-evangélium” VI. előadása, GA 114, „Márk-evangélium III. előadás, GA 139.
Pál szavai: Rómaiakhoz 11/13-24
V. Előadás
Niceai zsinat: 325-ben volt
Constantius Chlorus, 250–306 körül, római hadvezér, Nagy Konstantin apja
Nagy Konstantin: 274–337 körül. Diocletianus császár lemondása (305) után az utódlásért küzdő legjelentékenyebb és legsikeresebb trónkövetelő. 324. óta egyeduralkodó.
Maxentius: Római hadvezért a Diocletianus utódlásáért vívott harcban Konstantin 312-ben győzte le a milviusi hídnál.
Krőzus: Lydia királya, uralkodott 560–546 körül. Egy jóslat indította arra, hogy átlépje a Halys határfolyót és háborút kezdjen a perzsa II. Kyros ellen. Ez vetett véget uralkodásának, életének és birodalmának.
Amit a Grállal összefüggésben mondtam: V.ö. Különösen a „Keleti és keresztény misztériumok”-kal, GA 144.
Északi Parszifál-monda: egy régi norvég Parszifál-monda, a „Riddarasögur”-ban elmondva, Kölbling kiadása, Strassburg, 1872.
Flegetanis: V.ö. Wolfram von Eschenbach, Parcival, 453/23
VI. Előadás
Előadások: „Okkult történelem. Világtörténelmi események és személyiségek karmikus összefüggései.” GA 126
Anatole France, 1844–1924, „Szent Johanna élete.”