A könyv szövege a Rudolf Steiner által 1911-ben átnézett és részlegesen javított gyorsírásos jegyzeteken alapul. Az egyes előadások főcímeit maga Rudolf Steiner adta meg. Az eredeti szövegben előforduló „Theosophie" és „theosophisch" szavakat az esetek többségében "szellemtudomány" és "szellemtudományos" szavakkal helyettesítettük. Rudolf Steiner ugyanis az előadásokat a Teozófiai Társaság tagjai részére tartotta, később azonban vezetőivel nézeteltérései támadtak és kizárták a Társaságból. Ekkor alapította meg az Antropozófiai Társaságot. Mivel ezt követően a Teozófiai Társaság szellemiségétől eltávolodott, ma már nem indokolt, sőt megtévesztő a "teozófus" és teozófiai" szavak használata.
A Rudolf Steiner egyéb előadásaira vonatkozó utalásokat az eredeti kiadói jegyzetekből vettük át. A GA jelzés az összkiadás kötetszámára utal.
Ajegyzetekben található címszavakat a szövegben dőltbetűvel jeleztük.
ELSŐ ELŐADÁS
" Ez, azért igen fontos... - Ld. az 1918. február 17-én tartott előadást (GA 174 a)
" Fizikai testet, éter- vagy élettestet... stb. - Az antropozófia szerint az ember négy részből áll. Fizikai teste az ásványi világgal, éterteste a növényvilággal, asztrálteste az állatvilággal és énje a szellemi világgal rokon. (Ld. bővebben „A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei" c. könyvet. Magyarul megjelent 1991-ben Kolozsváron, Clusium kiadás.)
17 Akasha-Krónika - (szanszkrit) A szellemtudomány szerint mindennek, ami az emberiség fejlődése folyamán megtörtént, nyoma marad a szellemi világban, és aki szellemi látással rendelkezik, "el tudja olvasni" ezt a szellemi írást az Akasha-Krónikában.
Föld-lét, Hold-lét, Nap-lét, Szaturnusz-lét - Az antropozófia szerint a Föld fejlődésének nagy korszakai. A Szaturnusz-lét folyamán alakult ki a fizikai test, a Nap-lét folyamán az étertest és a Hold-lét-folyamán az asztráltest szellemi alapja. A szilárd ásványi anyag csak a Föld-lét folyamán jött létre és ekkor kapja meg az ember az én-t. (Ld. „A szellemtudomány körvonalai" c. könyvet. Magyar kiadás 1994, Genius .)
" Jupiter-lét - A Föld eljövendő nagy korszaka, amelyben már nem lesz ásványi anyag. Ezt a korszakot még kettő követi majd, a Vénusz-lét és a Vulkán-lét. (Ld. bővebben ugyancsak „A szellemtudomány körvonalai"-t.)
21 azokban a madárcsoportokban ... - Az antropozófia szerint a jelenlegi Föld-lét ötödik korszakában élünk. Az előző korszakok: poláris, hiperboreus, lemúriai és atlantiszi kor. Az atlantiszi korszakot vízkatasztrófa pusztította el.
22 a nagy Atlantisz utáni kultúrák ... - Jelenlegi korszakunk (Ld. előző jegyzet) ún. kultúrkorszakokra oszlik. Az első korszak (az atlantiszi vízkatasztrófa után) az ó-indiai volt, ezt követte az óperzsa, majd az egyiptomi-káld-babilóniai, a görög-latin, majd a jelenlegi kor, amelyben élünk. Ezt majd még kettő követi. Egy kultúrkorszak kb. 2160 évig tart.
23 változtassátok meg lelkületeteket... - Keresztelő János szavai Mt. 3,2 és 4,17 valamint 1,15 szerint. (A magyar fordításokban: „Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa-")
24 intuitorai... - Az antropozófia szerint a szellemi látás (beavatás) három fokozata az imagináció, az inspiráció és az intuíció. Az intuitor a legmagasabb fokozatú beavatásban segít.
2 népi tulajdonságok... - Ld. az 1915. március 14-én tartott előadást. (GA 159/160)
30 népvándorlások... - A történelem a 4-7. század közötti időszakot nevezi a népvándorlások korának, amikor a germán, szláv, gót, frank stb. népek elözönlötték a mai európai területeket. Tágabb értelemben ide sorolható minden olyan mozgás, melynek során egyes népek más területekre költöznek. Ld. az 1915 július 24-én és az 1921. május 16-án tartott előadásokat. (GA 162, GA 325)
31 temperamentumokban... - A Hippokratész (kb. Kr. e. 460377) által leírt négyféle temperamentumról van szó (szang- vinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus).
a népi temperamentumok ... - Ld. az 1919. augusztus 26-án és az 1909 március 4-én tartott előadásokat. (GA 295 és GA 57).
33Aus derAkasha Chronik (GA 9) - Geheimwissenschaft (GA 13; magyarul: "A szellemtudomány körvonalai")
36 Johannes Kepler (1571-1630)
Nikolaus Kopemikus (1473-1543)
Periklész (Kr.e. 500-429)
37 Galileo Galilei (1564-1642)
Isaac Newton (1643-1727)
39 szabálytalan személyiség-szellemekkel... - Ld. az 1923. március 18-i előadást (GA 222)
41 az észak-amerikai nép jellegét... (Ld. előző jegyzet)
44 a hegeli logika.. - Ld. az 1920. augusztus 27-én tartott előadást. (GA 199)
" egy nép fejlődő és hanyatló kultúrájában ... - Ld. az 1915. szeptember 16-i előadást. (GA 157)
devahán (szanszkrit) - Az istenek (dévák) lakóhelye az ind mitológiában. Rudolf Steiner a szellemi világ megjelölésére használja.
Egy nép fiatalos, fölfelé ívelő élete... - Ld. az 1915. március 4- én tartott előadást (GA 64).
55 Ezért szakadtak az emberek fajokra ... - Ld. az 1908. augusztus 13-án és az 1916. január 9-én tartott előadásokat. (GA 105, GA 165)
NEGYEDIK ELŐADÁS * Die Erziehung des Kindes... (GA 34)
62 Az ember ... teljesen függővé válik ... - Ld. az 1919. április 13-iki (GA 190), az 1909 május 3-iki (GA 107) és az 1923. március 3-iki előadásokat (GA 349).
64 A fajok keletkeztek és egyszer eltűnnek - Ld. az 1908. augusztus 16-án tartott előadást (GA 105)
Alfréd Percy Sinnet (1840-1921) - Újságíró, a Teozófiai Társaság vezetőségi tagja. Az idézett könyv 1883-ban jelent meg.
67 Ormiad ésAhriman - A perzsa mitológiában a két főistenség neve. A régi Zarathustra-vallásban Ahura Mazda (Ormuzd) a Nap istene szemben áll Angra Mainju-val (Ahrimán), a sötétség istenével.
70Plantón (Kr.e. 427-347)
71 a hierarchiák legalsó fokán ... - Az ember felett álló magasrendű szellemi lényeket a közölt sorrendben Dionysios Areopagita sorolja fel "Az égi hierarchiákról" c. írásában, aki Pál apostol tanítványa volt. Pál az Efezusiakhoz (1, 21) és a Kolosszeiekhez (1,16) írt leveleiben öt különböző szellemi hatalmat említ. A kilenc hierarchiát Dante is felsorolja a Paradicsom 28. énekében. Rudolf Steiner a hierarchiák neveit olykor latin, olykor görög nevükön említi, de legtöbbször az általa adott neveket használja (pl. formaszellemek, a mozgás szellemei stb.)
75 Tulajdonképpen hogyan is jött létre az Alpok láncolata ? - Ld. az 1922. augusztus 9-én tartott előadást. (GA 347)
86 A magasabb szellemek ... alárendelt lényei ... - A Rudolf Steiner által számos összefüggésben említett elemi lényekről van szó. Négy csoportba sorolhatók: a gnómok (törpék) a földben, az undinék (sellők) a vízben, a szilfek (tündérek) a levegőben és a szalamanderek (lidércek) a tűzben működnek. - Ld. az 1912. április 3-án és 4-én tartott előadásokat. (GA 136)
HATODIK ELŐADÁS
37 a düsseldorfi előadásciklusomban... - Az 1909. április 2. és 18. között tartott előadássorozat IV előadása. (GA 110)
" Elohim - A szó a magyar nyelvű bibliafordításokban „Isten"-ként szerepel, holott nyelvtanilag többes számot jelöl.
" tavalyi müncheni előadásciklusomon ... - „Der Orient im Lichte des Occidents" (GA 113)
99 Jellemző, amit mondott ... - Ld. R.L. Kuhtenbeck „Der Okkultismus der nordamerikanischer Indianer" c. írásait.
103 monadológiából... - A monádok Leibniz filozófiájában olyan önálló szellemi lények, amelyek önmozgással rendelkeznek és minden létező alapját alkotják.
107 a Szent Grál titkain keresztül... - Ld. az 1913. február 6- án tartott előadást (GA 144)
'* Aszgárd - Az északi germán mitológiában az istenek - az ászok - lakhelye.
NYOLCADIK ELŐADÁS
m Adonisz - az Adonisz-kultuszról ld. az 1913. december 31-én tartott előadást. (GA 149)
'"Mula-prakriti... és maha-purusa... - AIV.-V században létrejött szánkja filozófiai irányzatban a két egymásra vissza nem vezethető őselv: a prakriti a változásra képes anyag; a purusa a változatlan szellem. Ld. az 1912. december 29-én tartott előadást a „Die Bhagavad Gita und die Paulusbriefe" c. ciklusban. (GA 228)
amshaspandok - Eredeti perzsa nevükön az Amesa Szpenták, a Zarathustra-vallásban Ahura Mazda fiai és leányai. Összesen hatan vannak, ők a Bőkezű Halhatatlanok.
m Wotant vagy Odint - Odin az északi germán mitológia főistene, német neve Wotan. Ld. még az 1908. augusztus 14-én tartott előadást a „Welt Erde und Mensch" ciklusban (GA 105)
121 rúnák - Ld. az 1923. szeptember 10-iki előadást (GA 228)
124pralaya (szanszkrit) - A „szellemi alvás" állapota, amelyben a szellemi lények és az általuk teremtett világtartalmak visszahúzódnak, hogy aztán bizonyos idő múltán újra megjelenjenek a manvantara állapotban, amelyben egy fejlődési ciklus lezajlik.
m sátán - Mt. 4, 10 vagy Lk. 22,3.
ahurái vagy azurái - A perzsa mitológiában Ahura Mazdát segítő jó szellemek. Az ind mitológiában az aszúrák démoni lények.
'-' dévák - A perzsa mitológiában démonok, küzdeni kell ellenük, az indiai mitológiában viszont az embert segítő angyali lények.
hoki - Az északi germán mitológiában a többi istenséggel folytonosan szembeszegülő, őket minduntalan bosszantó, ravasz, kétszínű istenalak. (L. az 1908. augusztus 8-i előadást - GA 105)
legutóbbi kurzusomon - A karma megnyilvánulási című előadássorozat (GA 120)
133 az, állati és növényi test halála - Ld. az 1912. február 29-i előadást (GA 61)
134napfogyatkozás - Ld. az 1922. június 25-i előadást (GA 213)
136 a vak Hödur megöli a látó Baldurt - Ld. az 1915. április 2-iki (GA 161) és az 1916. december 24-i előadást (GA 173)
137 A görög mitológia - Ld. az 1908. július 11-i (GA 105) és az 1911. augusztus 22-i előadást (GA 129)
A régi szellemi látás - Ld. az 1909. május 1-én tartott előadást (GA 57)
asA kálijuga - A brahmanizmus tanítása szerint egy világteremtés világkorszakokra un. jugákra oszlik. A leghosszabb a kritá juga, az aranykor, ezt követi a tretá juga, az ezüstkor, utána következik a dvápará juga, a vaskor és ez után következik a legsötétebb korszak a káli juga. Az indiai vallási rendszer számításai szerint a káli juga 432.000 évig tart.
Kr.e. 3102-ben kezdődött, Krisna halálakor, tehát még az elején vagyunk. - Rudolf Steiner értelmezése szerint ezek a korszakok sokkal rövidebbek. A jugák a bűnbeeséssel kezdődnek. Az aranykor, amelyben az ember az istenek környezetében élt, 20.000 évig tartott, az ezüstkor, amelyben az ember álomszerű szellemi látással még érzékelte az isteneket 15.000 évig, a vaskor, amelyben az ember már csak a fizikai világot érzékeli, 5000 évig tartott. Kr.e. 3101-ben kezdődött és 1899-ben ért véget.
TIZEDIK ELŐADÁS
421 Tacitus (Kr. u. 50-116) - Római történetíró. Az idézett mű címe: „De origine et situ Germanorum".
A druida papok - Ld. az 1923. szeptember 30-iki előadást (GA 223)
144 Védák védanta filozófia - A Védák (a tudás könyvei) a legősibb indiai szent iratok. Kb. Kr. e. 1500 körül jegyezték le őket, addig szájhagyomány útján terjedtek. Vallásbölcseleti írások. - A védanta filozófia már a Kr. u. VIII. században keletkezett, a Védák végén álló upanisadok tanításainak magyarázatai. - Ld. az 1920. szeptember 20-án tartott előadást. (Ga 322)
147 Johann Gottlieb Fichte (1762-1814)
Friedrich Wilhelm Schelling (1775-1854)
Georg Friedrich Wilhelm Hegel (1770-1831)
,4S a kínai kultúra - Ld. az 1924. július 12-iki előadást. (GA 354)
szellemén - Az ember magasabbrendű szellemi része, amelynek kifejlesztése a jövő feladata. Az indiai terminológiában: manasz.
152 Vladimír Szergejevics Szolovjov (1853-1900) - orosz filozófus 154 Szent Ágoston Isten-államának fogalma - Aurelius Augustinus (354-430) ókori egyházatya a „De civitate Dei" c. művében írja le az Isten államáról alkotott nézeteit..
TIZENEGYEDIK ELŐADÁS
"" amit Tacitus Nerthus istennőről ír - Ld. az 1916. december 21-iki és 24-iki előadásokat (GA 173)
A vér egy egészen különös nedv - Az 1906. október 25-én tartott előadás külön füzetben ezen a címen jelent meg. (GA 55)
"* az itt tartott nyilvános előadásomban - Ld. az 1910. március 6-iki és április 13-iki előadásokat (GA 118)
'* tetteinek karmikus ellenképe - Ld. „A karma megnyilatkozásai." Gondolat, Bp. 1991. 249. old.
Sabbataj Cévi (1620-1676) - J. Kastein írt róla „Sabbataj Cévi a szmirnai messiás" címen (Berlin 1930)
Vidar - Ld. az 1913. december 21-iki előadást (GA 150)
m a legutóbbi teozófiai kongresszuson Budapesten - A teozófiai Társaság kongresszusa 1909. május 30. és június 2. között zajlott le Budapesten. Az itt elhangzott utalás az 1909. május 31-én tartott előadásra vonatkozik. (GA 109/111)
Berlinben tartott közgyűlésünkön - 1909. október 24. A közgyűlésen elhangzottak csak a Teozófiai Társaság német szekciójának kiadványában jelentek meg (1910. január, X. szám. 1-7. oldal)