"...ha az ember igazán ért egy tudományhoz, egészen a legmélyebb alapokig, akkor azt az egyszerű embereknek is el tudja magyarázni."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A János evangélium (Kassel) (15)

Jegyzetek

A könyv új kiadását az előadások eredeti lejegyzéseit újból átvizsgálva készítettük el. Ennek alapján, néhány helyen javítani tudtunk a szövegen. Az evangéliumok idézett szövegrészeit Rudolf Steiner majdnem mindenütt a Luther-féle német Biblia-fordítás szerint mondta el. (Ebben a magyar nyelvű fordításban a Károli-féle Biblia szerint idézzük) Ahol a szövegrészek a zárójeleken belül csak a fejezet- és versszámokat tartalmazzák, mindenütt a János-evangéliumra vonatkoznak.

Az előző kiadások elején Marié Steiner előszava szerepelt, amelyet most „Rudolf Steiner antropozófiája. Összegyűjtött előszavak Rudolf Steiner műveinek első kiadásaihoz.” ( Die Anthroposophie Rudolf Steiners. Gesammelte Vorworte zu Erst-veröffentlichungen von Werken Rudolf Steiners. Domach, 1967) - címen megjelent összegyűjtött írásai I. kötetében találhatnak meg.

1.            Figyelemre méltó kijelentést tett a nagy misztikus, Jákob Böhme: a „Mysterium magnum, vagy Mózes I. könyvének magyarázata” („Mysterium magnum, oder Erklarung über das erste Buch Mo- sis”, - 1623) című műve 18. fejezetében: „Tudom, hogy minden szofista szememre hányja, és lehetetlennek kiáltja ki, hogy ezt tudom, hiszen nem voltam ott, és én magam nem is láthattam. Nekik mondom, hogy lelkem és életem esszenciájában, amikor még nem voltam ”Én”, hanem Ádám esszenciája voltam, ott voltam mégis és eltékozoltam Ádámban gyönyörűségemet. De mivel Krisztus azt nékem visszahozta, az Ő szellemében látom, hogy mi voltam én a Paradicsomban, mi lettem én a bűnbeesés során és mivé kell lennem újból, és senkise kiáltson ki tudatlannak, mert én ugyan valóban nem tudom, hogy milyen tudomány alapján írjak, de Krisztus énbennem mégis tudja.,, (Jáakob Böhme összes művei. K.W. Schiebler kiadása, V. kötet, Leipzig, 1843, 94. oldal.)

2.               egy Nausikaaról szóló költemény töredékét is... A szóban forgó vázlatok Goethe műveinek weimari kiadásában (az u.n. Sophia-ki- adásban) vannak kinyomtatva, az I. rész 10. kötete 97. oldalától és tovább. V.ö. Wilhelm Scherer „Nausikaa” c. írásával a „Goethe- tanulmányok” c. művében, Berlin, 1886.177.-234. oldal.

3.               Wilhelm Scherer; 1841-1886.

4.              Hermann Grimm: 1828-1901.

5.              Két éve itt is rámutattam: „A teozófia és a rózsakeresztesek” (Theosophie und Rosenkreuzertum) c. előadássorozat során, amelyet Rudolf Steiner Kasselban tartott, 1907. június 16. és 27. között. Nyomtatásban megjelent a GA 100. sz. kötetben, Domach, 1967.

6.              Ezt az állapotot „régi Holdnak” nevezi a szellemi kutatás: 1.: „A szellemtudomány körvonalai” (Genius, Budapest, 1995) (Die Ge- heimwissenschaft im Umriss, GA 13., Domach, 1968., 186. o.-tól) c. kötetben „A világ fejlődése és az ember” c. fejezetet.

7.              Adni és kapni, - az ember élete e kettő metamorfózisai között zajlik: Szó szerint: „A magasabb értelemben vett metamorfózist találóan írta le már Dante azzal, hogy kapunk és adunk, megnyerünk és elvesztünk valamit.” Prózai kijelentések, 461.sz. (Sprüche in Prosa. Zsebkönyv-kiadás Rudolf Steiner bevezetőjé-vel és megjegyzéseivel, Stuttgart, 1967.)

8.               Veszünk egy zsírkupacot,...: Rudolf Steiner az u.n. Plateau-féle kísérletet írja le. V.ö. azzal a leírással, amelyet „A filozófia főproblémája” (Die Hauptprobleme dér Philosophie, Wien és Leipzig, 1892) c. előadásaiban ad meg Vincenz Knauer: „A fizika kísérletei közül az egyik legmutatósabb kísérlet Plateau kísérlete. Egy keveréket készítenek vízből és alkoholból, amelynek a fajsúlya pontosan a tiszta olívaolajéval egyenlő, majd egy meglehetősen nagy csepp olajat öntenek bele ebbe a keverékbe, amely nem úszik a folyadék tetején, hanem félig lesüllyed benne, mégpedig golyó alakjában. Egy karton-lapocskát átszúmak egy tűvel a közepén, és óvatosan belesüllyesztik az olajgolyócskába, úgy, hogy a lapocska külső széle a golyó egyenlítője legyen és így hozhassák mozgásba. Most forgásba hozzák a lapocskát, eleinte lassan, majd egyre gyorsabban és gyorsabban. A mozgást természetesen átveszi az olajgolyó és a centrifugális erő részecskéket választ le róla, amelyek

leválásuk után még hosszú ideig körmozgásokat végeznek körülötte, kis golyócskákká válva később. Ilyen módon a mi bolygórendszerünkhöz gyakran meglepően hasonló alakzat jön létre, középen van ugyanis a legnagyobb, Napunkat képviselő golyóbis és körülötte keringve kisebb golyócskák és gyűrűk láthatók, számunkra a bolygókat jeleníthetik meg, a Holddal együtt.” (A fentebb megnevezett írásmű 281.oldalán, a nyári szemeszter folyamán tartott 9. előadás.)

9.              „Nem érzi a népség bizony a Sátánt... Faust, I. rész, Auerbach pincéje.

10.          „Inkább vagyok koldus a felső világban, mint...”: Homérosz: Odisszeia, 11. ének, amikor Odisszeusz az alvilágba látogat.

11.          Wlagyimir Szergejevics Szolovjov: 1853-1900.

„Bennünket, mint népet, a kereszténységnek kell egyesítenie”.. Mindezidáig nem lehetett biztosan megtudakolnunk, a kijelentés kitől származik.

12.         Leó Nikolajevics Tolsztoj: 1828-1910, orosz költő, „Az életről” (Über das Leben) c. könyve első ízben németül, Sophie Behr fordításában 1889-ben jelent meg Leipzigben.

13.          William James: 1842-1910, idézett kijelentése: „A lélektan alapelvei” (Priciples of Psychology) c. műve II. kötetében található. (1890,németül 1909 . )

14.          „A kereszténység, mint misztikus tény és az ókori misztériumok . ” (Das Christentum als mystische Tatsache und die Mysterien des Altertums.) GA 8.sz., Domach, 1959 (Genius kiadó, Budapest.)

15.          ..ne hagyják félrevezetni magukat azoktól a teológusoktól: Ezek közé a „különös teológusok” közé tartozik, például Theodor von Mopsuestia, 350-428, az antiochiai iskola nagy Biblia-magyarázója, az újabbak közül Frédéric Godet, 1812-1900, svájci reformált evangélikus teológus és a Neuchatel-i egyetem professzora és Theodor von Zahn, evangélikus teológus, 1838-1933, professzor Göttingenben, Kielben, Erlangenben, hogy csak néhányat említsünk meg.

16.          ...az oszlopfőkön jobbra és balra található négy szimbólum közül azzal,: Ez a két oszlop Kasselban, a Weinbergspark 6. sz. házban díszítette azt a termet, ahol az előadás elhangzott. A négy szimbólum a négy apokaliptikus szimbólumra utal.

17.          Friedrich Theodor Vischer: 1807-1887.

18.          August Friedrich Gfrörer: 1803-1861, német történetíró. ”Az őskereszténység története,, (Geschichte des Urchristentums) c.műve 1838-ban jelent meg 3 kötetben.

19.          Helyes, amit Goethe mond: ”Ha nem lenne fény, a fényérzékeny szerv, a szem, sohasem fejlődhetett volna ki.,, Szó szerint: „A szem a fénynek köszönheti létét. A közömbös állati segédszervekből a fény egy olyan szervet hív elő, amely hozzá hasonlóvá lesz, és így alakul ki a szem a fényen a fény számára, hogy a belső fény találkozzék a külsővel.” (A színelmélet vázlata.) „Goethe természettudományos írásai.” (Goethes Naturwissenschaftliche Schriften), kiadta: Rudolf Steiner, III. kötet 88.old.3.kiadás, Bem, 1947.

20.           „Apámtól kaptam alakot,... ” „Jámbor epigrammák” VI, 32. a költemények III. kötetében, 1. rész. H. Düntzer kiadása.(= a Kürschn- er-féle Német Nemzeti Irodalom, Goethe műveinek III. részével.).

21.            Van egy olyan monda, amely nem áll ugyan az evangéliumokban:

V.       ö. azzal, ahogyan Jacobus de Voragine úja le a Júdás-legendát az „Arany-legenda” (Legenda aurea) „Szent Mátyás,-az apostol” c. fejezetében.

22.           „A gonosz tettnek az az átka...”: Schiller: A Piccolominiak c. drámája, 5. felvonás, 1. jelenet.

23.           „Apámtólkaptam alakot,...'. 1. 20. jegyzet.

24.           Parmenidész : Elea szülötte, görög filozófus, Kr.e. 540-480. He- rakleitosz: Ephesosban született, görög filozófus, kb. Kr.e. 540- 480ig, vagy 483-ig. Platón: Kr.e. 427-347. görög filozófus Arisztotelész: Kr.e 384-322, görög filozófus.

25.           Celsus: római filozófus, Kr.u. 178 körül írta az „Igaz szó” címmel az első írásművet a kereszténység ellen.(Töredékei megtalálhatók Origines ”Contra Celsum,, című írásában. Németül: Keim kiadása, 1873.)

26.           Galileo Galilei: 1564-1642, olasz természettudós.

27.           Johannes Tauler: 1300-1361, dominikánus és prédikátor, Eckhart Mester tanítványa, a legjelentősebb német misztikusok egyike.

28.           Más előadások során többször ismertettem már a kezdeti lépéseket,...: például:”A teozófia kapuja előtt,, (Vor dem Toré dér Theosophie) c. előadássorozat 13. előadásában, (GA95., Domach, 1964.) és „A rózsakeresztesek teozófiája,” (Die Theosophie des Rosenkreuzers) c. előadássorozat 14. előadásában, (GA 99., Dor- nach, 1962.). Új Manifest kiadó, Budapest

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként