|
MEGHÍVÓ
„A régi omlik, fordul az idő.”
Mesterházi Zsuzsa
előadása
a Magyar Antropozófiai Társaság Húsvét ünnepén
2016. március 26-án (Nagyszombaton) 16 órakor
a Rudolf Steiner Házban
Budapest, II. Riadó u. 2/b.
Hangélmény, hangképzés, hangreprodukció
Gyuricza László előadása
Az előadás a hang valódi természetének megismeréséhez sorakoztat fel vizsgálati szempontokat.
Mit tudunk a hangról? Hogyan helyezkedünk bele a hangélménybe, a világ hangzásába? Hogyan változott a fejlődés során a hanghoz való viszonyunk? Mit rögzít a technikában a hangrögzítés? A fonográftól a modern hangszintetizálásig. Modern hangkeltő eszközök és használatuk. Zenei hang és beszédhang. A szférák zenéje. A kozmikus Ige. Szellemi hierarchiák és a hangélmény. Fizikai és szellemi hangélmény.
Időpont: 2016. március 11. 18.00-20.30
Helyszín: Rudolf Steiner Ház
1026 Budapest, Riadó utca 2/b
Részvételi díj: 2500 Ft
A Rudolf Steiner Szeminárium szeretettel meghívja Önt
Dr. Oliver Conradt
a Szabad Szellemtudományi Főiskola Matematikai és Asztronómiai Szekciójának vezetője
előadására és az azt követő műhelymunkára, melynek címe
Elemek Goethe színtanából
Természettudományos és antropozófiai vonatkozások
Időpont: 2016. március 4-5-6
Helyszín: Pesthidegkúti Waldorf Iskola
Goethe a színtanával tette le a Goetheanizmus alapjait. Goetheanizmus alatt a természettudományos pontosságú szemléletét értjük, ami a hagyományos természettudományos nézőponttól lényeges pontokon különbözik. A ma uralkodó természettudomány homlokterében a természeti jelenségek kvantitatív alapon történő megragadása áll. Galilei óta legfőbb alapelvként követik: "Mérni a mérhetőt és mérhetővé tenni a mérhetetlent." Ezzel szemben Goethe az érzékelhető jelenségek rendszerezetten tiszta fenomenológiájára törekedett. Itt a kvalitatív elem áll előtérben. Goethe-nél maguk az érzékekkel megragadható minőségek kerülnek a természettudományos szemlélet középpontjába. Éppen ezért adódik híd a Goetheanizmuson keresztül egy szellemi természetfelfogáshoz.
Program:
Péntek:
19 óra: Előadás: „A szivárvány színei, mint híd a természet és a szellem között”
Szombat:
9-10.30: Visszatekintés, Beszélgetés és a színtan elmélyítése
11-12: Művészeti munkacsoportok
12.15-13: Munka a 153-155. számú Vezérlő tételekkel
13-15 : Ebéd
15-16: Művészeti munkacsoportok
16.30-18: A színtan elmélyítése
Vasárnap:
9-10.30: Előadás: „Goethe szellemi magatartása és a Goetheanizmus”
11-11-45 Munka a 153-155. számú Vezérlő tételekkel
11.45-12.15: Visszatekintés
A hétvégi munkához való olvasmány:
Antropozófiai vezérlő tételek – GA26/ 153-155: Mi a Föld valójában a makrokozmoszban? (19. levél)
http://www.antropozofia.hu/ga26
Köszönettel vesszük, ha mielőbbi regisztrációjával segíti rendezvényünk előkészítését!
Jelentkezés az előadásra vagy hétvégére és további információk a mellékelt linken:
https://docs.google.com/forms/d/1EsGkemL5QbgKiAwGLuryi0ULRODG1apZ2wzgp9rarCc/viewform?c=0&w=1
Program előzetes
MEGHÍVÓ
A Vezetői Kerekasztal szeretettel meghívja Önt
Christopher Schaefer & Signe Eklund Schaefer
háromnapos műhelymunkájára!
A szociális szféra megértése és alakítása
Időpont: 2016. április 8-9-10.
Helyszín: Sophianum Antropozófiai Központ - Hattyúház
Program:
Péntek 9:00 - 18:00 – Korunk michaeli vonatkozásaitól haladunk nyomasztó ügyeink felé (globalizáció, menekültek, az amerikai birodalom), hol találunk reményt e nehéz időkben.
Szombat 9:00 - 18:00 – Biográfiai fejlődéssel és belső átalakulással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk.
Vasárnap 9:00 - 16:00 – A szociális világ megteremtése és újrateremtése, lelki átalakulás, szociális változás,
együttműködés, közös teremtés a csoportok és közösségek szellemével.
Részvételi díj a három napra: 22.000,-Ft + ÁFA
Waldorf intézményben dolgozóknak kedvezményes részvételi díj: -50%
Támogatói részvételi díj: + 50%
Mindhárom napra magyar tolmácsot biztosítunk Lendvay Miklós személyében!
Jelentkezés: iroda@kerekasztal.com
Rudolf Steiner: Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
2. részlet
(Elhangzott 1909. április 12-én, Düsseldorfban)
„Nézzünk egy egyszerű leckét az ősi emberi bölcsességből. A múlt tanítója így szólt: Figyelj meg egy égő tárgyat, amint a tűz elemészti. Két dolgot látsz ezen az égő tárgyon. Az egyiket a régi időkben „füst”-nek nevezték, és még ma is így hívhatjuk, a másikat „fény”-nek. Mert ez a két természeti jelenség lép fel, ha egy tárgyat megemészt a tűz: egyrészt fény, másrészt füst. A szellemi látó a tüzet a füst és a fény között állónak látta, és azt mondta, hogy mindkettő a lángból születik.
Tisztában kell lennünk egy igen egyszerű, de nagyon fontos ténnyel a tűzből született fénnyel kapcsolatban. A legtöbb ember, ha megkérdezzük, látja-e a fényt, azt feleli, természetesen látja. Pedig ez a válasz abszolút téves, mert a fizikai szem valójában nem látja a fényt. A fény révén látjuk a szilárd, cseppfolyós, gáznemű tárgyakat, de a fényt magát nem látjuk. Képzeljék el, hogy az egész világtért bevilágítja egy fény, amelynek forrása Önök mögött van, úgyhogy nem láthatják, és Önök a világűrbe tekintenek, amelyet teljesen átvilágít ez a fény. Látnák a fényt? Egyáltalán semmit sem látnának. Csak akkor látnának valamit, ha egy tárgy kerülne a megvilágított térbe. A fény nem látható, csak a fény által megvilágított szilárd, cseppfolyós és gáznemű tárgyak. A fizikai fényt tehát egyáltalán nem látja a fizikai szem. Különösen világosan mutatkozik ez meg a tisztánlátó számára. A szellemtudomány ezért azt mondja, hogy a fény mindent láthatóvá tesz, de a fény maga nem látható. Fontos megállapítás, hogy a fény észlelhetetlen. Nem érzékelhető külső érzékszerveinkkel. Észlelhetjük azt, ami szilárd, cseppfolyós és gáznemű, és mint utolsó elemet észlelhetjük még külsőleg a hőt vagy tűzet, de itt már elkezdődik a belső észlelés. Maga a fény már nem észlelhető külsőleg. Ha azt hiszik, hogy fényt látnak, amikor a Napba néznek, tévednek. Egy égő testet, égő anyagot látnak, amelyből a fény kiárad. Ha megvizsgálnák, látnák, hogy gáznemű, folyékony és földelemű anyagokkal van dolguk. Nem a fényt látják, hanem azt, ami ég.
Így a szellemtudomány szerint, ha felfelé haladunk a földtől a vízen és a levegőn át a tűzhöz, majd a fényhez, akkor a láthatótól, a külsőleg észlelhetőtől eljutunk a láthatatlanhoz, az éterikus szellemi birodalomhoz. Azt is mondhatnánk, hogy a tűz a külsőleg észlelhető anyagi világ, és a külsőleg már nem észlelhető éterikus szellemi világ határán áll.
Mi történik tehát egy tűz által megemésztett testtel? Mi történik akkor, ha valami ég? Ha valami ég, látjuk, hogy egyrészt fény keletkezik. A hő, ha olyan erős, hogy fényforrássá válik, létrehozza az első olyan szubsztanciát, amely külsőleg már nem látható, amelynek hatása van a szellemi világra, amelyről azt mondhatjuk, hogy már nem csupán külső, anyagi jellegű. A hő felküld valamit a láthatatlan, külsőleg nem érzékelhető világnak, de füst formájában kell, hogy fizessen érte. Az eredetileg átlátszó és átvilágított tűznek engednie kell, hogy átlátszatlan, „füstös” rész képződjön benne. Láthatjuk tehát, hogy a tűz vagy hő kettéoszlik. Egyrészt fényre, s ezzel utat nyit az érzékfeletti világ felé. De cserében azért, hogy fény formájában felküld valamit az érzékfeletti világba, le kell küldenie valamit az anyagi világba is, az átlátszatlan, de látható dolgok világába. A világon semmi sem keletkezik egyoldalúan. Mindennek, ami keletkezik, két oldala van: ha a hőből fény keletkezik, akkor megjelenik a homályos, sötét anyag is. Ez ősrégi szellemtudományos tan.
(tovább....)
Dániel János Tamás válogatása
Húsvét 2016
A KRISZTUS LÉNY személyiségébe vetett hit
William Blake: Krisztus, a mediátor (1799-1800)
„A leglényegesebb, hogy itt volt, hogy itt a Földön fizikai testben élt. Elsősorban nem a tanításaiba vetett hit, hanem a személyiségébe vetett hit az igazán fontos: fel lehet rá tekinteni, az Elsőszülöttre, aki itt járt a halandók között. Meg lehet kérdezni tőle: ha ugyanabban a helyzetben volnál, mint én, ugyanúgy éreznél, és ugyanúgy gondolkodnál, ahogy én, ugyanúgy akarnál, ahogy én akarok? Az a lényeges, hogy ő, mint személyiség, a legnagyobb példakép. Kevésbé fontos a tanításait hallgatnunk, fontosabb őt magát megfigyelnünk, mit és hogyan cselekedett. Ezért van az, hogy Krisztus Jézus leghívebb tanítványai egészen másképpen beszéltek, mint más vallásalapítók növendékei és követői. Ezek így szóltak: urunk ezt meg ezt tanította. Krisztus Jézus tanítványai viszont így beszéltek: mi nem kigondolt mítoszokat és tanításokat hirdetünk most nektek, hanem azt mondjuk el, amit tulajdon szemünkkel láttunk, tulajdon fülünkkel hallottunk. Hallottuk hangját, kezünkkel megérintettük az élet forrását, hogy közösséget alkossunk veletek. Maga Krisztus Jézus pedig így szólt: „Tanúim kell, hogy legyetek Jeruzsálemben, Judeában, a világ végezetéig.” És itt lényeges dologról van szó: tanúim kell, hogy legyetek a világ végezetéig. Vagyis: mindig, minden időben létezzenek olyanok, akik éppúgy, mint azok Judeában és Galileában, közvetlen tudomásuk alapján mondhassák meg, ki volt Krisztus az evangélium értelme szerint.
William Blake: A Feltámadás után Krisztus megjelenik a tanítványoknak (1795-1805)
Az evangélium értelme szerint - mit jelent ez? Nem mást, mint azt, hogy ő kezdettől fogva maga az ős-elv volt, tehát minden alkotás alapja. Azt mondta: „Ha bennem nem hisztek, legalább Mózesben higgyetek, mert ha Mózesben hisztek, akkor bennem is, hiszen Mózes beszélt énrólam.” Ma már láttuk, hogy róla beszélt Mózes, amikor azt hirdette: az én-vagyok szólt hozzám. Az én-vagyok azonban akkor még csak szellemileg volt érzékelhető. Hogy Krisztus látható alakban, látható emberi formában jelent meg az emberek, a világ tekintete előtt, ebben különbözik a Krisztus-evangélium a többi vallás isteni tanításaitól. Mert ez utóbbiaknál a szellemi bölcsesség arra irányult, ami kívül van a Földön, most Krisztus Jézussal olyasvalami érkezett a Földre, ami érzéki jelenségként fogható fel. Mit tekintettek az első tanítványok eszményi bölcsességnek? Nem csupán annak megértését, hogyan élnek a szellem országában a szellemek, hanem azt is, hogyan jelenhetett meg a Földön Krisztus Jézus történelmi személyiségében a legfőbb ok, a legfőbb elv.
Sokkal könnyebb a személyiség isteni voltát tagadni, mint felismerni. Ebben különböznek a kereszténység kezdetének idején elterjedt egyéb tanok attól, amit benső kereszténységnek nevezhetünk, vagyis a gnózis az ezoterikus kereszténységtől. Jóllehet a gnózis elismerte Krisztus isteni voltát, mégsem jutott el addig a nézetig, hogy az Ige hússá lett, és körülöttünk lakozott – ahogyan a János-evangélium írója hangoztatja. Az evangélista tehát ezt állítja: Krisztus Jézust nem csak a láthatatlanság világában láthatjátok és érthetitek meg, hanem itt is, mint Igét, aki megtestesült és közöttünk lakott. Tudnotok kell, hogy ezzel az emberi személyiséggel olyan erő jelent meg a Földön, amely a legtávolabbi jövőig hat, mert valóságos szellemi szeretettel fonja be a Föld felszínét, és ennek a szeretetnek a hatalma mindenben élni és munkálkodni fog, amit a jövendő hoz.”
Forrás: Rudolf Steiner: János Apokalipszise 24-25. oldal, Genius Kiadó, GA 104
Képek:
http://www.blakearchive.org/blake/images/but429.1.1.pt.300.jpg
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/54/William_Blake_-_Christ_Appearing_to_the_Apostles_after_the_Resurrection_-_Google_Art_Project.jpg
Összeállította: Brassay Brigitta
A Bárány havára
William Blake: Az emberi lényeg
(The Human Abstract)
Nem volna Irgalom, ha nem
Éhezne köztünk senki sem;
S Jóság se, ha a föld fia, mint
Mi, boldog volna mind.
A béke – kölcsönös rettegés,
Dagad az önző szeretet, és
Lappang a Gaz kezén a csel,
Mérgeit gonddal hinti el.
Szent félelemben ő leül,
Könnyet iszik a föld, körül:
Talpa alatt ver gyökeret
Az Alázatos Rémület.
S feje fölött máris komor
Titkok árnya omol,
S a Titkokon a Hernyó és a Légy
Táplálja életét.
S a Bűn gyümölcse búvik ott,
Piros és édes: szíhatod,
S ahol az árny egész vak, ott
Fészket egy holló-pár rakott.
Föld s víz istene mind nekilát,
Keresi-kutatja ezt a Fát,
De hasztalan kutatja, ha
Az Emberi Agyban nőtt ez a Fa.
(Kardos László fordítása)
 |
 |
T Á R S A S Á G I K R Ó N I K A
Vezetőségi tájékoztató a Társaság tagjainak
2016. február 1. – február 29.
|
MAT Könyvtár közleménye
Nyitvatartás: szerdán 16 -18 óra között
Telefonos egyeztetés: 30/597-1014
Kérem a Kedves Olvasókat, hogy a hosszabb ideje kikölcsönzött könyveket mielőbb juttassák vissza a
Könyvtárba.
Nagy Márta könyvtáros
Megjelent az ABG kiadó gondozásában
Rudolf Steiner
Kortörténeti szemlélődések
című könyv 6. kötete
Ára: 3.300 Ft
Kapható: Scherak Marinál
tel.: 06-1-200-1041
vagy
a Rudolf Steiner Házban, előre rendeléssel:
NÉMET NYELVOKTATÁST vállalok
KEZDŐ és HALADÓ szinten egyénileg és csoportosan is.
Helyszin, kezdés és díjazás megbeszélés szerint.
Érdeklődni lehet 30 444 66 34
Strassenreiter József
Kedves Olvasóink!
Szívesen fogadjuk az antropozófiai témájú programokkal kapcsolatos információkat.
IMPRESSZUM
Antropozófia Magyarországon
a Magyar Antropozófiai Társaság hírlevele
Cím: 1026 Budapest Riadó u. 2/b
Honlap: antropozofia.hu
Email cím: hirlevel@antropozofia.hu
Szerkesztők: Brassay Brigitta, Kiss Miklós, Ujlaky Éva
Megjelenik: havonta
A kiadásért felel a Társaság képviselője
Feliratkozás/Leiratkozás:
Hírlevélre feliratkozni a honlapunkon történő regisztrációval
lehetséges. Bejelentkezés után az "adataim" oldalon lehet megjelölni,
hogy kéri-e a hírlevelet vagy nem.
Észrevételeket, javaslatokat kérjük a hirlevel@antropozofia.hucímre megküldeni.
|
