Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata III.

3. részlet
(Elhangzott 1924. augusztus 8-án, Dornachban)

„Bizonyára mindnyájan észrevették, kedves barátaim, hogy az egyes antropozófusok karmája a korábbi földi életekben, valamint a halál és az újabb születés között milyen sokrétű alakuláson ment keresztül. Különösen a két utolsó alkalommal utaltam már arra is, hogy ennek milyen jelentősége lehet az egyes antropozófusok karmájára. Láttuk, hogy az antropozófusok karmája összefügg azzal az egész fejlődéssel, amelyen a Michael princípium hosszú időszakokon át keresztülment. Láttuk, egyelőre inkább absztrakt módon, hogyan hullott ki Michael hatalmából az, amit a kozmikus intelligencia irányításának nevezünk. Valóban úgy volt a régebbi időkben, ahogy mondottam, hogy az emberek nem maguknak tulajdonították az intelligenciát, hanem mindazt, amit intelligens formában nyilatkoztattak meg, magasabb erők inspirációjára vezették vissza. Ennek a területnek az ismerői tudták, hogy ezeket a magasabb erőket a keresztény terminológia michaeli erőknek nevezte. A VIII. és IX. századot a civilizált emberiség fejlődésben olyan időpontnak neveztem, amelyben a kozmikus intelligencia lassan a Föld felé közeledett, mintegy cseppforma alakot vett fel, amelyek aztán az egyes emberi lelkekben, mint személyes intelligencia éltek tovább. […]

Éljék bele magukat abba a ténybe, hogy a IX. keresztény évszázadban eljön a krízis: a kozmikus intelligencia leszáll a földi emberekhez. Ez a lejátszódó objektív tény.  És most helyezkedjenek bele a Nap-szférába, ahol Michael és az övéi őrködnek – mint ahogy azt már elmondtam –, miközben észlelték, hogy Krisztus búcsút vesz a Naptól, és a Golgotai Misztériumban átköltözik a Földre, és átélték azt is, hogy a kozmikus intelligencia egyre inkább leszáll, és emberi megismeréssé válik. Ez a fontos esemény mély benyomást tett a Michaelhez tartozókra – legutóbb úgy mondtam: „michaelitákra”. Fontos, kimagasló jellegű esemény volt ez, amelyet a korábbi összefüggésekben már jellemeztem, ahogyan ez a Föld civilizációs fejlődésének folyamatában bekövetkezett. Most azonban úgy kell ezt jellemeznünk, ahogy a michaeliták aspektusából, magáról a Napról látszott, olyan perspektívából, mintha Michael birodalmából néznénk le a Földre.

Ez a fontos, jelentős esemény 869-ben történt. Ez volt a VIII. Általános ökumenikus zsinat Konstantinápolyban, amelyen dogmatikusan megállapították: a trichotómiáról való régi nézet – az, hogy az ember testből, lélekből és szellemből áll – eretnekség. Az embernek csak teste és lelke van, csupán a léleknek van néhány szellemi tulajdonsága. Miközben az intelligencia behúzódása az egyes emberekbe objektíven végbement, a Földön határozatot hoztak arról – olyan megpecsételt módon, hogy az európai civilizációkban élők közül senki sem merészelhetett ennek ellentmondani –, hogy a hármasság hamis, eretnek tan. Nem volt szabad arról beszélni, hogy az embernek teste, lelke és szelleme van, csak testről és lélekről volt szabad beszélni, és a léleknek szellemi tulajdonságokat és erőket tulajdonítani. Ezzel olyasmi történt a Földön, amiről Michael birodalmában csak így lehetett szólni: Most majd az a meggyőződés alakul ki az emberek lelkében, hogy a szellemiség lelki tulajdonság, hogy a szellemiség nem isteni elem, amely az emberiség fejlődésében működik. „Nézzetek le a Földre” – így szólt Michael – „a Földön eltűnik a szellemről való tudat.” De éppen a szellemről való tudatnak az eltűnésével kapcsolatos az, amiről elsősorban beszélni akarunk.

Mondtam, hogy eddig csak absztrakt módon jellemeztem, mi módon ment végbe Michael birodalmának fejlődése a földi lét kulisszái mögött. Azt mondtam, hogy a kozmikus intelligencia leszállt az egyes emberekhez. Ez azonban csak absztrakció. Mi is az intelligencia? Természetesen nem szabad úgy képzelni, hogyha felérkeztünk a magasabb világokba, akkor ott az intelligencia úgy áll előttünk, mint ahogy itt a fizikai világban a fák és a bokrok. Mi az intelligencia? Az ilyen általánosságoknak természetesen nincs realitásuk. Intelligencia: a magasabb hierarchiák egymáshoz való viszonyának kölcsönös magatartási szabályai. Amit tesznek, ahogyan egymáshoz viszonyulnak, amilyenek egymáshoz: ez a kozmikus intelligencia. És mivel nekünk, embereknek a hozzánk legközelebb lévő birodalomra kell tekintenünk, számunkra a kozmikus intelligencia konkrétan az angyalok hierarchiájának összessége. Ha konkrétan akarunk beszélni, akkor nem beszélhetünk az intelligencia összességéről, hanem csak az angyalok összességéről. Ez a realitás. Az, hogy az egyházatyák 869-ben arról tárgyaltak, hogy beszéljenek-e szellemről, annak a következménye volt, hogy az angyal-lények egy része kivált Michael birodalmából, amelyhez korábban tartozott, és azt a nézetet tette magáévá, hogy most már csak a földi hatalmakkal lesz dolga, csak földi erőkkel kell az emberek vezetését ellátnia. Láthatják, milyen esemény volt ez a valóságban! Az angyal-lények vezetik földi életről földi életre az embert. A szellemi világ fölöttünk lévő legközelebbi lényei ők, akik a halál és újabb születés közötti létben utunkon kísérnek, és újból a földi létbe irányítanak. Ők fűzik az egyes életeket az ember teljes életének összefüggő láncává. Az angyal-lények egy csoportja, amelynek ez a feladata, és korábban Michael birodalmához tartozott, kivonult onnan, elhagyta Michael birodalmát. Ez a magatartás nem hagyhatta érintetlenül az emberek sorsát. Mert ki vesz részt elsősorban a karma kialakításában, abban, hogy földi tetteit, földi gondolatait, földi érzéseit miként dolgozza fel az ember halála és újabb születése között? Az angyal-lények. Elképzelhetik, hogyha ezek az angyal-lények egészen más helyzetbe kerülnek a kozmoszban, ha úgyszólván elhagyják a Nap birodalmát, és égi angyalokból földi angyalokká válnak, minek kell akkor történnie. Európa egész fejlődésében a külső tények mögött valóban nagy titok rejlik. – Bizonyos angyalok persze Michael birodalmában maradtak. Abban a nagy iskolában a XV. század kezdetén voltak olyan angyal-lények is, akik az akkori Michael birodalmában lévő emberekhez tartoztak. Azoknak az embereknek a lelkéhez, akik Michael birodalmában éltek, olyan angyal-lények tartoztak, akik Michael birodalmában maradtak. A többiek azonban, akik kivonultak onnan, a Föld mivoltával azonosították magukat.

tovább...

Dániel János Tamás válogatása