Antropozófia

1. A Föld múltja és jelene

[A világegyetem hatása a növényekre. A kőzetek a múltban élőszerűek voltak és a jövőben ismét ilyenek lesznek. A tavaszpont vándorlása csillagképről csillagképre, amelynek során a Föld állapota is mindig megváltozik. A kőzetekben szunnyadó élet gyógyító hatása.]

2. A színek a természetben

[A színek két alaptörvénye. A színek hatása a szemre és az emberi hangulatra. A newtoni és a goethei színelmélet. A festékszínek előállítása növényekből. A régi pásztornépek és a csillagvilág.]

3. A színek és az emberi fajok

[A fekete, a sárga és a fehér emberi bőrszín. Ezek viszonyulása a fényhez és a hőhöz. A bőrszín kapcsolata az aggyal, illetve összefüggése az ösztönökkel, az érzelmi világgal és a gondolkodással. A barna és a rézvörös bőrszín. A fehér faj sajátossága és szellemi feladata. Az európai és az amerikai gondolkodásmód fő különbsége. Amerikában ma a szellemihez az ösztönvilágon keresztül közelednek, és a szellemnek csak a materialista fogalmához jutnak el. Amerika szellemi jelentősége a Vízöntő korszakban jön el.]

4. Dante világképe. A bolygók szférái az éteri világban

[A Föld körül elhelyezkedő egyes bolygószférák és meghatározott hatásuk az emberre. A geocentrikus világkép a kozmikus éteri világot írta le, nem a fizikai világot. A kopernikuszi világkép a fizikai világegyetemet ábrázolja. A látható világot áthalja egy nem-látható világ, a kozmikus éteri világ. Az emberi étertest hordozza bennünk az emlékezőképességet.]

5. Az ember földi létének bizonyos alapjellemzői

[A járás, a beszéd és a gondolkodás. Az étertest tartja fenn az életet a fizikai testben. A fizikai test egy állandó felbomlási tendenciát folytat magában, ezt ellensúlyozza szakadatlanul az étertest. Az asztráltestből erednek a vágyaink. A halál után az étertest kihúzódik a fizikai testből. A római egyház volt az, amely az ember születés előtti szellemi életének tanát dogmatikailag betiltotta, és csak a halál utáni életet ismerte el. Az utóbbit az előbbi nélkül azonban lényegében nem lehet megértenünk.]

6. Az étertest és az asztráltest az életben és a halál után. Az Én szerepe a test kialakításában a születéskor

[Az életünk egyharmadát átalusszuk, a halál után asztráltestünknek éppen ennyi időre van szüksége, hogy megszabaduljon a földi lét utáni vágyától; ekkor elszakad az Énünktől, amely ezután egyedül folytatja útját a szellemi létben. Ott az Én feladata az, hogy felvegye magába a kozmikus tudást, és ennek segítségével felépítse az asztráltestet, az étertestet és a fizikai testet az újabb földi megtestesüléshez. A megtermékenyített petesejt mint kaotikussá vált anyag és az Én aktív tevékenysége benne az emberforma kialakítása érdekében.]

7. Az étertest, az asztráltest és az Én jelenléte a fizikai testben

[A fizikai test anyaga hétévenként kicserélődik bennünk; csak az Én a valóban maradandó az emberben a földi élet során. Az étertest alakítja ki a gyermekben a gondolkodást. Az asztráltest segítségével fejlődik ki a beszéd. Az Én az ember felegyenesedésében és mozgásában játszik szerepet. Az ember az étertestét, az asztráltestét és az Énjét a szellemi világból hozza magával.]

8. A kisgyerekek kozmikus bölcsessége és a felnőttek álmai

[Mikor álmodunk? Az Én csak a fizikai testen keresztül érzékeli a fizikai valóságot. A fizikai testünket egy kozmikus bölcsesség birtokában alakítjuk ki a gyermekkorban, amelyet később elfelejtünk. A jövőben a fizikai Föld feloldódik, és az embernek már nem kell fizikai testet magára öltenie.]

9. Az asztráltest jelenléte a fizikai testben

[Szamárköhögés és asztma. Fájdalmat az asztráltestünk érez. Az asztráltest formálódása az élet során. Az emberi lélek csak emberi testben születhet újra, állati testben nem. Asztráltestünk állapota meghatározza következő életünk asztrális minőségét.]

10. Miért nem emlékszünk előző földi életeinkre?

[Az ópium hatása az étertestre, az asztráltestre és az Énre. A gondolkodás mai képessége csak a 15. század óta kezdett megjelenni az emberi tudatban. Ezért nem emlékezünk a korábbi földi életekre. A gondolkodás szerepe az előző életre való visszaemlékezésben. Akik a mostani életükben megtanulnak valóban gondolkodni, azok a következő földi életben már vissza fognak tudni emlékezni önmagukra és a jelenlegi életükre.]

11. A vágyak a halál után. A két Jézus-gyermek

[A halál után a fizikai lét iránti vágy még benne él az emberben, amiről csak hosszú idő után tud leszokni. Csak ezt követően lesz képes érzékelni maga körül a szellemi világot. Nem egy, hanem két Jézus-gyermek született. Az egyik tizenkét éves korában meghalt, de ekkor átadta szellemi képességeit a másiknak, akiből harmincadik életévében Jézus Krisztus lett.]

?. Az égitestek hatása a földi világra

[A babilóniaiak tudománya a bolygóhatásokról. Növényre, állatra, emberre befolyással van a Hold, a Nap és a bolygók. Az ásványokra viszont csak a Föld van hatással. A keresztény évszázadokban minden ősi asztronómiai tudást módszeresen kiirtottak. A középkor végén Konstantinápolyból titokban átkerült babilóniai tudás alapozta meg az akkori európai alkímiát.]

12. Az ahrimáni, a luciferi és a krisztusi princípium, és ezek jelenléte az emberben

[Az idegrendszer és a vérrendszer szerepének különbsége. Az ahrimáni és a luciferi erők hatása a test, a lélek és a szellem szintjén. Az ahrimáni és a luciferi erők ellentéte és egyúttal szükségszerű jelenléte az emberben. A krisztusi elv ezek egyensúlya, egymással történő kiegyensúlyozása. A luciferi és az ahrimáni korszak a történelemben.]

13. Krisztus feltámadása és a pünkösd eszméje

[A keresztények a római korban. A misztériumok Napbölcsessége. Az apostolok és Pál Krisztust nem fizikai testben, hanem étertestben látták, amikor negyven napig szellemi látás adatott meg nekik. A mennybemenetel félreértett fogalma. A pünkösd eszméje egy olyan általános és közös vallás, amely minden emberhez szól, nemcsak egyes népekhez. Amit Krisztus a Földre hozott az embereknek, az nem egy tan, hanem egy cselekvés, az emberiség egységének kialakítása.]