A fordítás alapjául szolgáló svájci kiadásról

A kötetben szereplő előadásokat úgy hirdették meg, mint „pedagógiai kurzust a Londonban alapítandó új, Waldorf- pedagógiát alkalmazó iskola tanárai számára”. Rudolf Steiner a következőket mondja róluk:

„A pedagógiai előadásokban arra törekszem, hogy egyfajta szemináriumi kurzust nyújtsak az itt, Angliában, a Waldorf-iskola mintájára létrehozandó elemi iskola tanerői számára. A tanítónevelő ember szükséges lelkületét, a pedagógia művészetének gyakorlásához nélkülözhetetlen lelkiállapotot igyekszem megvilágítani. Megpróbálok metodikai útmutatást adni az egyes nevelési területekhez és tantárgyakhoz. Minden, egy valódi emberismereten alapuló, tanítási gyakorlat bemutatására irányul.” (Hírlevél, 1924. augusztus 24. - In: „Die Konstitution...”, GA260a, 1987., 366. o.)

Ebben a kurzusban - Rudolf Steiner utolsó pedagógiai kurzusában - Steiner áttekinthető formában összefoglalja mindazt, amit a megelőző évek számos pedagógiai kurzusa során mindig új nézőpontokból mutatott be.

Az előadások - egy kivétellel - három részletben zajlottak. Az egyes részeket mindjárt angolra tolmácsolták. A megszakításokat a szövegben sorkihagyások jelzik.

A kötet címe nem Rudolf Steinertől származik, hanem az 1949- es első kiadáshoz választották. Alapszövegek: Helene Finckh hivatásos gyorsíró feljegyezte és letisztázta az előadások szövegét, ezek a tisztázatok képezik a kiadás alapját. Az 5. kiadáshoz néhány szakasz összehasonlításra került az eredeti gyorsírásos jegyzetekkel.

Az 5. kiadást Michel Schweizer nézte át újból, valamint kiegészítette néhány hivatkozással és a névmutatóval.

A táblarajzokról: Rudolf Steinemek az előadások során készített eredeti táblarajzai illetve feliratai fennmaradtak, mert akkoriban fekete papírt feszítettek a falitáblákra. Ezek az előadások kiegészítéseként külön kötetben, kicsinyített formában kerülnek kiadásra. A korábbi kiadásokban a szövegbe illesztett, Fritz Zbinden által készített rajzos másolatokat ez a kiadás is megtartotta. Az eredeti táblaképekre a megfelelő szövegrésznél széljegyzetek utalnak. Lásd a 8-as és 17-es számú hivatkozásokat is.

Rudolf Steiner művei, melyek az összkiadás („Gesamtausgabe”; GA) keretében jelentek meg, a Hivatkozásokban bibliográfiai sorszámuk feltüntetésével szerepelnek.

HIVATKOZÁSOK

1               Emil Molt, 1876-1936, kereskedelmi tanácsos, a stuttgarti Waldorf Astoria Cigarettagyár tulajdonosa. Ez utóbbi minőségében kezdeményezte 1919-ben a Szabad Waldorf-Iskola megalapítását Stuttgartban, először gyára dolgozóinak ill. alkalmazottjainak gyermekei számára. Kérésére Rudolf Steiner felvállalta az iskola megszervezését és irányítását.

2               Johann Wolfgang Goethe, 1749-1832. Zongora-tanulásáról lásd „Dichtung und Wahrheit” („Költészet és valóság”), 4. könyv.

3               „a gránit, gneisz, stb. is a növényi illetve állati természetből erednek”: lásd többek között Rudolf Steiner 1922. július 2-i előadását - In: „Menschenfragen und Weltenantworten” („Emberléptékű kérdések és világméretű válaszok”),

GA 213; és az 1923. február 17-i előadást - In: „Vöm Leben des Menschen und dér Erde...” („Az ember és a Föld életéről...”), GA 349.

4               „ ... metamorfózison átment, átalakult szaglóideg. Általa alkotjuk a képzeteinket.”: lásd többek között Rudolf Steiner 1922. december 16-i és 20-i előadásait - In: „Über Gesund- heit und Krankheit...” („Egészségről és betegségről...”), GA 348.

5               Arthur Schopenhauer, 1788-1860, filozófus; „Die Welt als Wille und Vörstellung” („A világ, mint akarat és képzet”), 2 kötet, 1819/44.

6               Walter Johannes Stein, 1891-1957. 1932-ig a stuttgarti Wal- dorf-iskola tanára, majd Londonban működik íróként és előadóként.

7               „néhány tomagyakorlatot”: Értelemszerű javítás az 5. kiadásban a 4. kiadáshoz képest - korábban: hanggyakorlatot (Tonübungen); itt: tomagyakorlatot (Tumübungen).

8              A geometriai alakzatok eredeti táblarajzai (1-3. ábra) nincsenek meg.

9               „a Waldorf-iskola szemináriumi kurzusait”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” (,Általános embertan, mint a pedagógia alapja”), GA 293; „Erziehung- skunst. Methodisch-Didaktisches” („A nevelés művészete. Metodika - Didaktika”), GA 294; valamint „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), GA 295. 1919. augusztus 21. - szeptember 6. között, Stuttgartban elhangzott előadások. Mindhárom mű megjelent magyarul, a GÉNIUS kiadónál.

10          Dávid Hume, 1711-1776, skót filozófus, történész, és nemzeti közgazdász.

11          John Stuart Mill, 1806-1873, angol filozófus és nemzeti közgazdász.

12          Immánuel Kant, 1724-1804, filozófus.

13          „könyvemben”: „Von Seelenrátseln” („Lelki talányokról”), 1917., GA21.

14          Albert Einstein, 1879-1955, fizikus; 1905-ben a speciális, 1915-ben az általános relativitás-elmélet megalkotója.

15          Friedrich Fröbel, 1772-1852, pedagógus, az óvoda atyjaként ismert, játék - és foglalatossági eszközöket („Spielgaben”) talált ki a korai gyermekkor számára.

16          Kari Schubert, 1889-1949, Rudolf Steiner 1920-ban a Waldorf-iskolába hívta egy a fejlődésben visszamaradt gyermekek számára szervezett kisegítő osztály vezetésére.

17          Az eredeti táblarajzok (I- II. rajz) nincsenek meg.

18          Kérdések megválaszolása: A kérdéseket írásban nyújtották át Rudolf Steinemek.

19          „Az itteni pénz-rendszerben egy a decimálisnál szimpatikusabb rendszer áll az önök rendelkezésére.”: A régi angol érme-rendszert (1 font =12 shilling; 1 shilling = 20 penny) 1971-ben váltotta fel egy decimális rendszer. A tizenkettes rendszer jelentőségéről lásd még az 1924. március 1-jei előadást - In: „Die Geschichte dér Menschheit und die Weltanschauungen dér Kulturvölker” („Az emberiség története és a kultúmépek világnézetei”), GA 353.

20           „a további különféle kurzusokban, amelyekre szintén itt Angliában került sor”: „Die geistig-seelischen Grundkráfte dér Erziehungskunst. Spirituelle Werte in Erziehung und sozialem Leben” (,A nevelésművészet szellemi-lelki alaperőiről. Spirituális értékek a nevelésben illetve a szociális életben”), 13 előadás, elhangzottak Oxfordban, 1922. augusztus 16-29.között, GA 305; valamint „Gegenwártiges Seelen- leben und Erziehung” („A jelenkori lelkiéletről és nevelésről”), 14 előadás, elhangzottak Ilkleyben 1923. augusztus 5 - 17. között, GA307.