"Bizonyos dolgoknak szükségszerűen meg kell történniük, még akkor is, ha ezek valamilyen szempontból károsak. Kell, hogy az ember ki legyen téve ilyen ártalmaknak, hogy ezeket leküzdve bizonyos erőket szerezzen meg."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza

Emberismeret szerinti oktatás kialakítása

8 előadás, 1921. jún. 12–19., Stuttgart

Rudolf Steiner, 1923 (GA 302)

TARTALOM:
Két évvel a Szabad Waldorf Iskola megalapítása után Rudolf Steiner Waldorf-tanárok számára tartotta ezeket az előadásokat, amelyek az 1919-es alapvető pedagógiai tanfolyam kiegészítései. A felső tagozat kiépítése szempontjából előtérbe kerültek a pubertáskor kérdései. További témát képezett a tanár saját fejlődése és világfelfogása tanítótevékenysége tekintetében. Ezeken kívül még számos nevelési, módszertani és embertani téma került szóba.


FEJEZETEK:

1. - Stuttgart, 1921. június 12.

[Hogyan válnak maradandóvá az órán tanultak? Az emlékezet. Érzések, humor, várakozás stb. mint az emlékezés segítői. Megfigyelésre és önállóságra épülő oktatás. Az iskola, mint egységes organizmus. Egyszerre tekintünk a testire és a szellemire. Az oktatás higiéniai hatása.]

2.

[Képzet, ítélet, következtetés; ezek összefüggése a fejjel, karokkal, lábakkal, lábfejekkel; az étertesttel, asztráltesttel és az Én-nel. Fej és végtagok; kapcsolatuk a kozmosszal illetve a földiséggel. Öröklés. A fizikai-testi összefüggése a lelki-szellemivel. „Kozmikus” és „földies” gyerekek. Történelemtanítás. Objektivitás. Torna. A tanár felkészüléséről.]

3.

[A gyermeki élethez igazított oktatás. Lénytagokra gyakorolt hatás az alvás és ébrenlét során. Euritmia. Zene. Fizika. Történelem. A tantárgyak összehangolása. Tanóra kialakítás a hármas tagozódású emberhez igazodva. Ügyességi feladatok és ítélőképesség. Térlátás a földrajz órán. Az időbeliség figyelembevétele a történelemben. Az alvó ember figyelmen kívül hagyásával automatákat nevelünk.]

4.

[Az iskola, mint organizmus. A testi-fizikai összefüggése a szellemi-lelkivel. Testi tevékenység – képzetalkotás. Írás, olvasás, mesehallgatás. A gondolkodó-szellemi tevékenység különösen igénybe veszi a testet. Só lerakódás. Az érdeklődés és az unalom hatása. Az euritmia által a végtagokból kiáradva énekel a szellemi. Fantáziadús (színes képzelettel rendelkező?) és képzelet szegény gyerekek. A nevelés, beavatkozás az ember szabadságába. Kívülről megtanulni valamit. Kézimunka tanítás.]

5.

[Fordulat a 14-15. életévében. Küzdelem a fizikaival való kapcsolatba lépésért. A lénytagok differenciálódása fiúk és lányok esetében. Ezek kiélése a külsőségekben. Erotika. Szépérzék, a vallásos-erkölcsi érzület erősítése. A fiúk és lányok különböző megszólítása pubertás korban. Szégyenérzet. Humor. Ideálok és példaképek. Az oktatásnak az élet megragadásához kell elvezetnie. A 10. osztály tanterve.]

6.

[A gyerekek nevelése serdülőkorban a tanártól alapos indokokat és a világ mélyebb megértését követeli. A pedagógiai koráramlatok jellemzése. 14-15 éves gyerekek nevelésének alapfeltétele a jelen kor áramlata iránti érdeklődés. Ifjúsági mozgalom. A különböző életkorokkal való kapcsolódás és azok értelmezése a görögöknél. A természettudomány kudarcot vall, mikor ember- és világképet kell adnia. Az ok, amiért nem tudunk közeledni az ifjakhoz. Négy elem a görögöknél.]

7.

[Az ember viszonya a különböző életkorokhoz. A finomságok figyelmen kívül hagyásával szakadékok keletkeznek az emberek között. Példák, egy a növényben, állatban, emberben és kozmoszban az elevenséget megragadó természetismeretből. Az érző- és érzelmi élet szellemtudománnyal történő áthatása, mint híd a 14-15 évesek megértéséhez. ]

8.

[Az ideálok felé fordulás 14-15 éves korban. Maguk választotta autoritás. Ítéletalkotás. A fehérjéről. Modern tudomány és főiskolák. A gyermek utánzása a születés előtti élet tevékenységének folytatása. Az érzékek fejlesztése az igazság felismerésére. A 9. életév. A szépérzék fejlődése. Szeretet és kötelesség. Az autoritás viszonyok alakulása. Zárszó.]

Nagyiványi Nóra is lefordította, de ez nem az a változat...