<< VisszaEmberismeret szerinti oktatás kialakítása8 előadás, 1921. jún. 12–19., Stuttgart Rudolf Steiner, 1923 (GA 302) TARTALOM: Két évvel a Szabad Waldorf Iskola megalapítása után Rudolf Steiner Waldorf-tanárok számára tartotta ezeket az előadásokat, amelyek az 1919-es alapvető pedagógiai tanfolyam kiegészítései. A felső tagozat kiépítése szempontjából előtérbe kerültek a pubertáskor kérdései. További témát képezett a tanár saját fejlődése és világfelfogása tanítótevékenysége tekintetében. Ezeken kívül még számos nevelési, módszertani és embertani téma került szóba.
FEJEZETEK:
1. - Stuttgart, 1921. június 12. [Hogyan válnak maradandóvá az órán tanultak? Az emlékezet. Érzések, humor, várakozás stb. mint az emlékezés segítői. Megfigyelésre és önállóságra épülő oktatás. Az iskola, mint egységes organizmus. Egyszerre tekintünk a testire és a szellemire. Az oktatás higiéniai hatása.] | 2. [Képzet, ítélet, következtetés; ezek összefüggése a fejjel, karokkal, lábakkal, lábfejekkel; az étertesttel, asztráltesttel és az Én-nel. Fej és végtagok; kapcsolatuk a kozmosszal illetve a földiséggel. Öröklés. A fizikai-testi összefüggése a lelki-szellemivel. „Kozmikus” és „földies” gyerekek. Történelemtanítás. Objektivitás. Torna. A tanár felkészüléséről.] | 3. [A gyermeki élethez igazított oktatás. Lénytagokra gyakorolt hatás az alvás és ébrenlét során. Euritmia. Zene. Fizika. Történelem. A tantárgyak összehangolása. Tanóra kialakítás a hármas tagozódású emberhez igazodva. Ügyességi feladatok és ítélőképesség. Térlátás a földrajz órán. Az időbeliség figyelembevétele a történelemben. Az alvó ember figyelmen kívül hagyásával automatákat nevelünk.] | 4. [Az iskola, mint organizmus. A testi-fizikai összefüggése a szellemi-lelkivel. Testi tevékenység – képzetalkotás. Írás, olvasás, mesehallgatás. A gondolkodó-szellemi tevékenység különösen igénybe veszi a testet. Só lerakódás. Az érdeklődés és az unalom hatása. Az euritmia által a végtagokból kiáradva énekel a szellemi. Fantáziadús (színes képzelettel rendelkező?) és képzelet szegény gyerekek. A nevelés, beavatkozás az ember szabadságába. Kívülről megtanulni valamit. Kézimunka tanítás.] | 5. [Fordulat a 14-15. életévében. Küzdelem a fizikaival való kapcsolatba lépésért. A lénytagok differenciálódása fiúk és lányok esetében. Ezek kiélése a külsőségekben. Erotika. Szépérzék, a vallásos-erkölcsi érzület erősítése. A fiúk és lányok különböző megszólítása pubertás korban. Szégyenérzet. Humor. Ideálok és példaképek. Az oktatásnak az élet megragadásához kell elvezetnie. A 10. osztály tanterve.] | 6. [A gyerekek nevelése serdülőkorban a tanártól alapos indokokat és a világ mélyebb megértését követeli. A pedagógiai koráramlatok jellemzése. 14-15 éves gyerekek nevelésének alapfeltétele a jelen kor áramlata iránti érdeklődés. Ifjúsági mozgalom. A különböző életkorokkal való kapcsolódás és azok értelmezése a görögöknél. A természettudomány kudarcot vall, mikor ember- és világképet kell adnia. Az ok, amiért nem tudunk közeledni az ifjakhoz. Négy elem a görögöknél.] | 7. [Az ember viszonya a különböző életkorokhoz. A finomságok figyelmen kívül hagyásával szakadékok keletkeznek az emberek között. Példák, egy a növényben, állatban, emberben és kozmoszban az elevenséget megragadó természetismeretből. Az érző- és érzelmi élet szellemtudománnyal történő áthatása, mint híd a 14-15 évesek megértéséhez. ] | 8. [Az ideálok felé fordulás 14-15 éves korban. Maguk választotta autoritás. Ítéletalkotás. A fehérjéről. Modern tudomány és főiskolák. A gyermek utánzása a születés előtti élet tevékenységének folytatása. Az érzékek fejlesztése az igazság felismerésére. A 9. életév. A szépérzék fejlődése. Szeretet és kötelesség. Az autoritás viszonyok alakulása. Zárszó.] | Nagyiványi Nóra is lefordította, de ez nem az a változat...
|