Dr.Friedrich Husemann, 1887-1959, orvos; a Wiesneck-ben, a Freiburg melletti Buchenbach-ban lévő szanatóriumot alapította és vezette.

32.old. Claude Debussy, 1862-1918, francia zeneszerző.

37.old.

Moriz Carriére, 1817-1895, a müncheni Művészeti Akadémia esztétika-professzora és titkára; egyik műve az „Esztétika, a szépség ideája, és megvalósítása az életben és a művészetben” (Ásthetik. Die Idee des Schönen und ihre Verwirklichng im Leben und in dér Kunst), 2.köt. 3.kiad. Lipcse, 1885.

38.old.

Hegel enciklopédiája: „A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai” III.rész, „A szellem filozófiája”; utolsó fejezet, „A filozófia”.

39.old. Dr.CarBüttner, 1874-1936, ügyvéd Berlinben.

Egyszer Berlinben: nyilvános előadás 1913.február 16-án, kinyomtatva a „Szellemi kutatás eredményei (Ergebnisse dér Geistesforschung), GA 62, Dornach, 196o. Az előadást, az 19o8.december 26-i Zweig-előadással együtt, különkiadásként „Meseköltészet a szellemtudomány fényében” (Márchendictungen im Lichte dér Geistesforschung) címmel jelent meg.

45.old.

amit a nevelésművészetről írtam: „Pedagógiai célkitűzés a stuttgarti Waldorf-iskola számára” c. tanulmányban, megjelent a „Soziale Zukunft” c. folyóiratban, Dornach, 5-7.füzet, 192o.

46.old.

e függöny mögött: valószínűleg az első Goetheanum kis kupolájának festményeit értette.

Dr.Ludwig Staudenmaier, szül. 1865, műve: „A mágia, mint kísérleti természettudomány” (Die Magié als experimentelle Naturwissenschaft). Lipcse, 1922.

47. old.

az első recitációs óráról: R.Steiner előadásai szept.29-én, kinyomtatva a „Recitáció és a deklamáció művészete” (Die Kunst dér Rezitation und Deklamation), összkiad., Dornach.1967.

Friedrich Krastel, 1839-19o8, színész, oktató és rendező a bécsi Burgtheaterben.

49.old.

Kiara Ziegler: 1844-19o9, színésznő, többek között a müncheni Hoftheaterben.

Arno Holz: 1823-1929, költő és író, a hagyományos versművészet ellenzője.

50.old.

-eurtimiai előadások előtt: vö. „Eritmia, mint művészi tevékenység és szemlélet impulzusa” (Eurythimie als Impuls für künstlerisches Betátigen und Betrachten), Dornach, 1953. Euritmia-előadásokhoz szóló néhány száz rövid beszéd leírása megtalálható a GA 277-ben.

51.old.

Bécsből Hermannstadtba utaztam: hasonló eseményről tudósít R.Steiner az „Életutam” XIII fejezetében- Az előadást 1889.december 29-én tartotta, „A nő a goethei világszemlélet fényében” címmel.

53.old.

Goethe kapcsolata a hangtanhoz: „Kiegészítések a természettudományos írásokhoz” (Nachtráge zu den naturwissenschaftl. Schriften), 596-6oo,               Goethe

Természettudományos írásaiban, IV.köt.2.

Kari Friedrich Zelter, 1758-1832, zeneszerző.

55.old.

„Legyen mire s főleg miképpre gond”: idézet a Faust II.részéből, 2.felv.: Laboraórium (Homonculus). (Kozma András ford.)

56.old.

Dr. Franz Thomastik, 1883-1951, osztrák hegedűépítő, a „Thomastik-hegedű” megalkotója. R. Steiner később még egyszer beszélgetett vele a hegedűépítés új útjairól és lehetőségeiről, amikor a bécsi kongresszust követően 1922 júliusában meglátogatta bécsi műhelyében.

Az egyik legutóbbi előadáson: 192o. december 17-i előadás, „Híd a világ szellemisége és az ember fizikaisága között” (Die Brücke zwischen dér Weltgeistigkeit und dem Physische des Menschen) címmel.

57.old.

az oszlopok hét különféle faanyaga: az első Goetheanum oszlopai, amelyek az 1922/23-as Szilveszter-éji tűzvészben elpusztultak. Lásd R.Steiner „Utak egy új építészeti stílushoz” (Wege zu einem neuem Baustil) c. öt előadását, amelyeket a Goetheanum 1914-es építkezése alatt tartott.

60.old.

Leopold van dér Pals, 1884-1966, zeneszerző a Goetheanumban, többek között zenét írt a Felsőrévi karácsonyi játékokhoz (Oberuferer Weihnachspieler), és számos zenét szerzett az euritmiához.

ebben a kínai legendában: „A holdhegedű” címmel nem lehetett kínai legendát találni. Ezzel szemben a „Kínai legendák” c. gyűjteményben (P.Kühnel, 1914), van egy elbeszélés a hangok keletkezéséről. Ez tartalmazza a R.Steiner által említett legtöbb motívumot.

62.old.

Friedrich A//'eísc/?e,1844-19oo, „A tragédia születése a zene szelleméből” (Die Geburt dér Tragödie aus dem Geiste dér Musik) c. műve.

63.old.

Azokban a vitákban, amelyeket az utóbbi időkben tartottunk: lásd R.Steiner „A csillagvilág kapcsolata az emberhez és az ember kapcsolata a csillagvilághoz” (Das Verháltnis dér Sternenwelt zum Menschen und des Menschen zűr Sternenwelt), Dornach, 1966, GA 219.

76.old.

amit e két nap alatt megbeszélhettünk : Mindkét előadást Rudolf Steiner egy rövid stuttgarti tartózkodása alkalmával tartották. Erre meghívták a Steiner által alapított és vezetett Szabad Waldorf-iskola és Marié Steiner által vezetett euritmia-iskola tanárait.

Hogy Goethe azt mondhatta: A mondás szó szerint így hangzik: „A művészet létesülése a zenénél mutatkozik meg a legkiemelkedőbben, mivel ennek semmiféle anyaga sincs, amit le kellene számítani belőle. A zene teljesen "forma és tartalom, felemel és megnemesít mindent, amit kifejez”. Az idézet a "Maximák és reflexiók a művészetről" c. mű 3. részében: "Szemlélődések a vándor hangulatáról” ("Maximén und Reflexionen über Kunst", „Aus den Betrachtungen im Sinne dér Wanderer") található.

Hanslick könyvecskéje, „A zenei szépség: Edouard Hanslick, 1825-19o4, zenekrtikus és író Bécsben. Legismertebb műve, "A zenei szépség" (Vöm Musikalisch-Schönen) 1864-ben jelent meg, és számos kiadást ért meg.

77. old.

A hangok összevetésében: ezt a részt kissé módosítottuk. A gyorsírásban és a korábbi kiadásokban így szólt: "..a különbséget, amely megtalálható a hangok összevetésében a szeptimáig".

79.old.:

az atlantiszi korba: vö. Rudolf Steiner leírását "A titkos tudomány” (Die Greheimnwissenschaft in Umriss" GA 13) c. művének " A világfejlődés és az ember" (Die Welt-Entwicklung und dér Mensch") és az "Az Akasha-krónikából" ("Aus dér Akasha- Chronik") Dornach 1964, Atlantiszi őseink ("Unsere atlantischen Vorfahren") c. fejezeteivel.

89.old.

ugyanezen életszakaszokat találjuk itt meg, amelyeket különben a Waldorf-iskolai../. vö.a gyermekkori életszakaszok leírását a pedagógiai ciklusokban, elsősorban: "Általános embertan a pedagógia alapjaként” (Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádegogik"), GA 293, Dornach, 196o/ és „A nevelés művészete” ("Erziehungskunst. Methodisch-Didaktisches"), GA 294, Dornach, 1966/.

90.old.

Amikor a” Teozófia” c. művemet írtam: A könyv először 19o4-ben jelent meg. GA 9, Dornach. Az ember kilenctagú természetének leírása az „Az ember lénye” /Das Wesen des Menschen/ c. fejezetben található.

92.old.

Dornachban egy kérdésre: Rudolf Steinernek ezek a fejtegetései az összkiadás kötetében, „A hang-élmény az emberben” /Das Tonerlebnis im Menschen" GA 283 /címmel jelentek meg.

94.old. Anton Bruckner/1824-1896/. zeneszerző

Hamarosan lesz alkalmuk arra: az előadások folytatására már nem került sor.

104.old.

amit már Goethe gondolt: lásd a 12.old.-hoz tartozó utalást.

105.old. „énekelj, ó múzsa”: az Iliász első verse.

Egy kérdésre adott válaszban hangsúlyoztam: lásd a 94.old.-hoz tartozó utalást.