"A kőzetek az isteni bölcsességből eredő fájdalmak megtestesülései. A növények az isteni erkölcsiség és hűség teremtményei. Az állatok darabokra tört isteniség."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A karácsonyi gyűlés. Az Általános Antropozófiai Társaság megalapítása (1923/1924) (11)

11. Rudolf Steiner svájci Iskola Egyesület ülésén tett megjegyzései

Dornach, 1923. december 28. este

Az ülés vége felé dr. Steiner a következőt mondta:

A svájci tanároknak tartott legutóbbi kurzusomhoz fűzött megjegyzéseimet még talán kiegészíteném egy és mással, a svájci iskolai mozgalom nehézségeiről. Úgy vélem, mégiscsak függ valami attól, hogy itt Svájcban hogyan művelik az antropozófiával kapcsolatos pedagógiai mozgalmat.

Németországban a Waldorf-iskola lényegében elszigetelt maradt. Igaz, hogy léteznek egyes más iskola alapítások Hamburgban, Kölnben és így tovább, de Németországon belül, tehát elég nagy területen belül egyelőre mint iskola mégiscsak szórványos maradt. Az a kérdés, hogy vajon elszigetelten marad-e az Angliában alapítandó Waldorf jellegű iskola és az, amit három osztállyal már megnyitottunk Hollandiában.

Minden egyébtől eltekintve valóban azt kell mondanunk: Tény, hogy már kitűnt az iskolák elszigeteltsége, vagy pedig feltehető az adottságokból, hogy még sokáig így lesz; mindezeknek elsősorban az az oka, hogy a jelenlegi szociális viszonyok közt csakugyan lehetetlen olyan szemlélethez jutni, ami nagyszámú ilyen iskolát finanszírozna. Ezt az évek tapasztalatai egészen világosan megmutatták. Ez legalábbis arra indít, hogy elgondolkozzunk pedagógiai mozgalmunk egész követendő menetén.

Ez különösképpen Svájcban szükséges. Mert Svájcban uralkodik valóban legintenzívebben az, amit állami tudatnak nevezhetünk. És úgy vélem, hogy amióta a szabad nevelés és oktatásügy svájci iskolaegyesület fennáll, legfőbb nehézségei mégiscsak a svájci állami tudatból adódnak majd. Legkevésbé itt Svájcban látszik valószínűnek, hogy elfogadtassuk azt a meggyőződést, hogy a valóban szabad iskola egykor mintaszerű pedagógiát jelent, vagy hogy ilyen iskolák nagyobb számban alakulnának. Ilyen dolgokban nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Igen nagy itt az averzió a szabad iskola ügyével szemben.

Emellett azonban természetesen fennáll az, amit Gnädinger úr mondott az imént: hogy megnézik majd, hogy egy mintaiskola hogyan működik.

Itt Svájcban kívánhatják legkevésbé, hogy a svájci iskolaegyesület elnöke, akiről beszéltek, más értelemben érdeklődjön iránta, mint éppen mintaiskola iránt. Olyan irányban azonban mégis érdeklődik, hogy metodikai vonatkozásban esetleg befolyásolja a svájci állami iskolát azzal, amit az ilyen mintaiskolából meríthet. Ez azután az egyetlen érdeklődés, gondolom, amire itt Svájcban számíthatunk. Ezért látom lényegesnek, hogy az ilyen önök által említett egyesületek alapításánál egészen világosan mérjük fel ezt a két dolgot. Sokat kellene alapítani, egyre többet.

Második feltétel, hogy az antropozófiai pedagógia a tanítás metodizálását célozza. Iskolamódszerről van szó, nem valamiféle politikai irányzatról, hanem tisztán tárgyilagos iskolamódszerről. Nem is hitvallásról van szó, nem az antropozófiáról, mint hitvallásról, hanem iskolamódszerről.

Már az előadás ciklusomhoz fűződő vita alkalmával is olyan értelemben válaszoltam az ilyen irányban felvetett kérdésekre, hogy az itt képviselt pedagógiai metodikát valójában bárhol be lehet vezetni, ahol megvan hozzá a jóakarat.

Ha ezt egyfelől megtesszük és másfelől viszont intenzíven hangsúlyozzuk a szélesebb körben való belátás elérésére, hogy ez helyes módszer és mintaiskola; ha ezt a két programpontot állítjuk az előtérbe, tehát annak hangsúlyozását, hogy minden iskola megkaphatja a módszert, de a módszer eredményességét mintaiskolán tapasztalják, és valóban tisztán dolgozzuk ki a dolgokat, akkor, úgy hiszem, Svájcban is elérhetnénk azért valamit. E két szempont alapján kellene azután mindenütt pedagógiai egyesületeket alapítani. Mindenkinek tudnia kellene azonban, hogy nincs szándékunkban - ezt itt Svájcban bogarasságnak tekintenék - minél több privát iskolát alapítani, hogy az állami iskolákkal konkuráljunk; ezt itt Svájcban sohasem értenék meg. Olyan mintaiskola eléjük állítását azonban megértik, amely minden iskola számára mintegy metodikai iskola forrásul szolgálhat. Másként nem jutunk előre. Fontos, hogy ilyen elvi dolgot állítsunk mindig újra az emberek elé, ahol csak alkalom nyílik rá.

Úgy hiszem, ezt a két szempontot mindig helyes volna előtérbe állítani. Hiszen éppenséggel megfelelnek a valóságnak és sokat ártott nekünk, hogy minduntalan azt hangsúlyozták, hogy a Waldorf iskolai pedagógia csak elszigetelt iskolákban valósítható meg. Ezzel szemben mindegyre azt mondtam, hogy a metodikát minden iskolában megvalósíthatják.

Ez a mondanivalóm, mert minden egyéb ezzel kapcsolatos. Úgy vélem, pénzügyi alaphoz is csak akkor jutunk, ha ezek a dolgok megértésre találhatnak. Szabad iskolák nem számíthatnak sok megértésre Svájcban, ha nem a mondottakkal kapcsolatosan képviselik őket. Akkor azonban, úgy hiszem, a fáradozások valóban több eredményt hoznak, mint most. Hiszen eddig nincs lehetőség a fennálló pénzügyi helyzet alapján baseli iskola megteremtésére.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként