I. előadás
Angol barát: Harry Collison (1869-1945) ügyvéd, festő és író, sok éven át az angliai Antropozófiai Társaság főtitkára. Rudolf Steiner műveinek fordítója.
Jákob Grimm (1785-1863) a legidősebb Grimm-testvér, a germanisztika és a német régészet megalapítója.
Goethe: „A nyilvánvaló!” - A „Mesé”-ben olvasható (német kivándorlók beszélgetései - második este).
Giordano Bruno (1548-1600) olasz filozófus. Az inkvizíció hétévi börtön után halálra ítélte és megégette.
Julius Róbert Mayer (1814-1878)
II. előadás
Faust-idézet: „In deinem Nichts hoff ich das All zu fiaden”: II. rész 1. felvonás 5. jelenet.
Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai (GA 13)
Scotus Eriugena (kb. 810-877) Dionysios Aeropagita írásainak fordítója, a „De divina praedestinatione‘\ a „De divisione naturae” és egyéb munkák szerzője. 1225-ben a Vatikán elrendelte valamennyi írásának az elégetését.
Friedrich Kari von Savigny (1779-1861), jelentékeny jogtudós.
Friedrich Gottlieb Klopstock (1724-1803), a „Messiás” c. művének kezdősorai.
Boethius (480-524), római államférfi és keresztény filozófus, a „De consolatione philosophiae” szerzője.
Waldorf-iskola: Az első szabad, Rudolf Steiner pedagógiai útmutatásai szerint vezetett elemi és középiskola. 1919-bcn alapították Stuttgartban. A Rudolf Steiner által annak idején megindított iskolai mozgalom jelentékenyen bővült. Számos iskola létezik a különböző országokban.
III. előadás
Rudolf Steiner: Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? (GA 10)
Oxfordi előadás: Rudolf Steiner „Az ember a szociális rendben. Individualitás és közösség”. (GA 305)
Permanens atom: v.ö. Rudolf Steiner „Életutam” c. könyvének 32. fejezetéből (GA 28).
Alois Mager O.S.B. (1883-1946): „Der Wandel in der Gegenwart Gottes”, Augsburg 1921 - „Theosophie und Christentum”, Berlin 1922.
IV előadás
Herbert Spencer (1820-1903), angol filozófus és szociológus. „The principlcs of Ethics” I. kötet, London 1892.
Rudolf Steiner: „A szabadság filozófiája11 (GA 4)
David Friedrich Strauss (1808-1874), protestáns teológus.
Paul Rée (1849-1910): „Dér Ursprung der moralischen Empfindungen” 1877, és „Die Entstehung dcs Gewissens” 1885. - Lásd még Rudolf Steiner: „Friedrich Nietzsche, ein Kampfer géegen scine Zeit” (GA 5)
Nietzsche idézet: A „Die fröhliche Wissenschaft” mottója.
IV. előadás
Canterbuiy Anselm (1033-1109), skolasztikus filozófus. Isten létének úgynevezett ontológiai bizonyításában Istennek, mint a legtökéletesebb lénynek a fogalmából következtet arra, hogy léteznie kell valóságosan is.
Oswald Spengler (1880-1936), kultúrfilozófus, a ,.Der Untergang dcs Abendlandes” szerzője (München 1920, két kötetben). Vö. Rudolf Steiner: ,,Der Goctheanumgedanke inmitten der Kulturkrisis der Gegenwart” (GA 36)
Emil Du Bois-Reymond (1818-1896), természetkutató. „Über die Grenzen des Naturerkennens. Dic sicben Weltratsel”, Lcipzig, 1882.
Julien de Lamettrie (1709-1751), francia filozófus. „Der Mensch, cine Maschine”, Leipzig 1<S75.
Henri Bergson (1859-1941)
„Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyerekek... „ Máté ev. 18,3.
Fritz Mandiner (1849-1923), többek között: „Beitrage zu einer Kritik dér Sprache”, 1923.
VI. előadás
„Kedv és szeretet a nag\’ tettek szárnyai” - Pylades szavai Goethe „Iphigeneia Taurisban” c. művének II. felvonásában.
Schiller: „Szívesen szolgálok...”: Költemények - ,,Die Philosophen. Gewissensskrupel”
Paracelsus (Theoprastus von Hohenheim, 1493-1541), természetkutató és orvos.
VII. előadás
Albertus Magmis (1193-1280), a XIII. századi skolasztikusok között az arisztotelizmus legfőbb képviselője. ..Doctor universalis”-nak is nevezték.
Johann Friedrich Herbait (1766-1841), filozófus és pedagógus.
Epigenezis: egy szervezet újjáalakulások sorozatás át való fejlődése. Az ásványtanban olyan ásványok megjelölése, amelyek utólag keletkeztek egy másik kőzetben.
VIII. előadás
Friedrich Gustav Jákob Henle (1809-1885) anatómus és patológus.
Kari Friedrich Burdach (1776-1847), orvos, az élettan kutatója.
Joseph Hxrtl (1811-1894), anatómus.
Cári Fort Inge (1806-1881) filozófus.
IX. előadás
A hét szabad művészet a korai középkor óta: a grammatika. dialektika, retorika, aritmetika, geometria, asztronómia és zene. Az első hármat, a triviumot a triviális vagy elemi iskolában tanították, a négy utolsót a kvadriviumot a felsőbb tanintézetekben.
Ernst Curtius (1814-1896), régész és történész Goethe mondása: „A szépség titkos természeti törvények megnyilatkozása, ezek örökre rejtve maradtak volna az ő megjelenése nélkül.” - Rudolf Stciner: „Goethe természettudományos írásai (GA 1.)
Schiller mondása így hangzik: „Csak a szépség hajnali kapuján át léphetsz a tudás birodalmába!”
... hogy feltalálják a pszichofizikai párhuzamosságot” -
Hcrmann Ebbinghaus (1850-1909): „Abriss der Psychologie”, Leipzig, 1908. A kölcsönhatások párhuzamosságáról szóló fejezetben az ellen a nézet ellen fordul, hogy az agyvelő a lélek eszköze, és a pszichofizikai párhuzamosság mellett dönt, az energia megmaradásának elvére hivatkozva, valamint Rubner és Atwater kísérleteire.
X. előadás
Friedrich Nietzsche: „Die Philosophie ina tragischcn Zeitalter der Griechen”
Rudolf Steiner: „A gyermek nevelése a szellemtudomány szempontjai szerint.
Goethe: „Költészet és valóság”, I. rész 1. könyv.
Az égi prológus: „Faust”, I. rész 1. Jelenet.
Eduard Zeller (1814-1908), teológus és filozófus.
Kari Ludwig Michelet (1801-1893), filozófus.
Eduard von Hartmann (1842-1906), filozófus, a „Die Philosophic des Unbewussten” szerzője. Rudolf Steiner „Igazság és tudomány c. művét (GA 3) neki ajánlotta.
XI. előadás
Hennaim Rollett (1819-1904)
XII. előadás
Oindiai kor,; atlantiszi katasztrófa - 1. Rudolf Steiner: „A szellemtudomány körvonalai c. művét (GA 13.)
Francis Bacon vagy Ventlami Bacon (1561-1626), angol filozófus
Ci.FI.Lenes: ..Goethe” 1913.
Richanl M. Meyer „Goethe’1 1913.
Hermáim Grimm: „Goethe” 1903, 2 kötet - ..Raffael élete” 1903.
Adolf Knigge (1752-1796): Über den Umgang mit Menschen” 1788.
XIII. előadás
Dante tanítója: Brunetto Latini olasz filozófus.