"Mindig nagy elismeréssel beszéltem a materialista tudomány igazáról és nagyságáról ... - de valóban szeretettel kell elmélyedni ebben a materialista tudományban, hogy az árnyoldalait is megértsük."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A társadalmi rejtély belső szempontja (11)

Jegyzetek

Szövegforrás: E kötet I-IV., valamint IX. és X. előadásának leirata Helen Finckh dornachi gyorsírótól származik. A harmadik kiadáshoz ezeknek az előadásoknak a szövegét a meglevő eredeti gyorsírásos jegyzetek alapján újra ellenőrizték. Ez az oka a változásoknak a korábbi kiadásokhoz képest. A VI-VIII. előadást Walter Vegelahn írta le. Ez a gyorsírásos jegyzet nincs meg.

 

Rudolf Steinernek az előadások során megjelölt írásos művei mind megjelentek a teljes kiadáson (Gesamtausgabe, GA) belül.

 

A következő előadások folyóiratokban is megjelentek:

 

  • Zürich, 1919. február 4., 11., március 9. In: Gegenwart, 25. évf. (1963/64), 1-3. füzet (1963. április-június).
  • Bern, 1919. március 8. In: Beiträge zur Dreigliederung des sozialen Organismus, Freiburg i. Br., kilencedik évf., 1964. június.
  • Heidenheim, 1919. június 12. In: Das Goetheanum, 1931., 10. évf. 40. sz.

 

1 A négy nyilvános előadásra A társadalmi kérdésről 1919. február 3-án, 5-én, 10-én és 12-én Zürichben került sor, és nyomtatásban először a Gegenwart folyóiratban, 5. évfolyam, 1943/44., a 2., 3., 4/5. és 6. számokban jelent meg. A könyv első kiadása: Die soziale Frage - A társadalmi kérdés címmel, GA 328., Dornach, 1977. Ezek szolgáltak a szintén 1919-ben megjelent írás alapjául, Die Kernpunkte der sozialen Frage in den Lebensnotwendigkeiten der Gegenwart und Zukunft - A szociális kérdés lényege, GA 23., Dornach, 1976.

2 A zürichi Zschokke-zweigben.

3 Die Prüfung der Seele - A lélek próbatétele, első kép. In: Vier Mysteriendramen - Négy misztériumdráma, GA 14., Dornach, 1962.

4 A Wir fanden einen Pfad - Találtunk egy ösvényt kötetben megjelent, a Die Fußwaschung - Lábmosás című költeményében.

5 Jn 13,1-12.

6 Az 1919. február 3-i nyilvános előadás, lásd az 1. megjegyzést.

7 Mt 28,20.

8 Ezek a következő előadások voltak: Bern, február 6.: Die wirkliche Gestalt der sozialen Frage, erfaßt aus den Lebensnotwendigkeiten der gegenwärtigen Menschheit - A társadalmi kérdés valódi alakja a jelenkori emberiség életszükséglete szerinti felfogásban és február 7.: Die vom Leben geforderten wirklichkeitsgemäßen Lösungsversuche für die sozialen Fragen und Notwendigkeiten - A társadalmi kérdések és szükségletek valóságnak megfelelő megoldási kísérletei az élet követelményei szerint.

9 Die sozialen und antisozialen Triebe im Menschen - Az ember szociális és antiszociális ösztönei című, 1918. december 12-i előadás. In: Die soziale Grundforderung unserer Zeit. In geänderter Zeitlage - Korunk társadalmi alapkövetelménye. Megváltozott világhelyzetben, GA 186., Dornach, 1963.

10 Többek között Lk 20,25.

11 Az 1919. február 6-i előadás, lásd az 1. megjegyzést.

12 Lásd az 1. megjegyzést.

13 Az első világháború, 1914-1918.

14 Mt 28,20.

15 Többek között Mt 3,2.

16 Az 1918. október 9-én Zürichben tartott, Was tut der Engel in unserem Astralleib? - Mit tesz az angyal az asztráltestünkben? és az 1918. október 16-án Zürichben tartott, Wie finde ich den Christus? - Hogyan találom meg Krisztust című előadás. Önálló kiadásként Dornach, 1975., továbbá Der Tod als Lebenswandlung - A halál mint átalakult élet kötetben, GA 182., Dornach, 1976.

17 Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), francia-svájci kultúrfilozófus.

18 Mt 25,40.

19 Lásd az 1. megjegyzést, az 1919. február 10-i előadást: Schwarmgeisterei und reale Lebensauffassung im sozialen Denken und Wollen - Rajongás és valós életfelfogás a szociális gondolkodásban és akaratban.

20 Gal 2,20.

21 Kurt Eisner (1867-1919), a Németországi Független Szocialista Párt politikusa. 1918-ban bajor miniszterelnök. 1919-ben meggyilkolták.

22 A szocializmus és az ifjúság című előadása, amelyet Bázelben a bázeli diákság meghívására 1919. február 10-én tartott a Nagy Zeneteremben. National-Zeitung Nyomda és Kiadó, Basel, 1919.

23 E kötet első és harmadik előadása.

24 Georg Friedrich Wilhelm Hegel (1770-1831). Grundlinien der Philosophie des Rechts, oder Naturrecht und Staatswissenschaft - A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata, Berlin, 1820.

25 Fritz Mauthner (1849-1923), Beiträge zu einer Kritik der Sprache - Adalékok a nyelv kritikájához, 3 kötet, 1901-1902.

26 Inneres Wesen des Menschen und Leben zwischen Tod und neuer Geburt - Az ember belső lénye és élet a halál és az újabb születés között, Wien, 1914. április 6., 8-14., GA 153., Dornach, 1959.

27 Lenin: Tulajdonképpen Vlagyimir Iljics Uljanov, 1870-1924.

28 Lev Davidovics Trockij (Bronstein) (1879-1940), Lenin legközelebbi munkatársa. A Vörös Hadsereg megalapítója.

29 Johann Gottlieb Fichte (1762-1814), Der geschlossene Handelsstaat - A zárt kereskedőállam, 1800.

30 Ludwig Anzengruber (1839-1889), osztrák író. A drámai alakot eddig nem sikerült megtalálni.

31 Vlagyimir Alekszandrovics Szuhomlinov, az első világháború kitörésekor orosz hadügyminiszter, Emlékirataiban (németül 1924.).

32 Henrik Ibsen (1828-1906), vö. többek között A hazaáruló.

33 Björnstjerne Björnson (1832-1910) norvég költő.

34 Gerhart Hauptmann (1862-1945), Die Weber - A takácsok, 1892.

35 Lásd Rudolf Steiner: Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus 1915-1921 - Tanulmányok a társadalmi szervezet hármas tagozódásáról, 1915-1921, GA 24., Dornach, 1961., 376. oldaltól, Vorbemerkungen zu „Die Schuld am Kriege” - Előzetes megjegyzések „A háborús felelősség”-hez.

36 Lásd a 35. megjegyzést.

37 Karl Marx (1818-1883). Engelsszel együtt a tudományos szocializmus megalapítója. A tőke megjelent 1867-1894.

38 A berlini ág (zweig) terme a Potsdamerstrassén.

39 Megjelenési év: 1780. Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781).

40 1919. szeptember 7-én. Lásd Rudolf Steiner in der Waldorfschule - Rudolf Steiner a Waldorf-iskolában, GA 298., Stuttgart, 1958.

41 Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik - Általános embertan mint a pedagógia alapja, GA 293., Dornach, 1973.; Erziehungskunst. Methodisch-Didaktisches - A nevelés művészete, metodika-didaktika, GA 294., Dornach, 1974., Erziehungskunst. Seminarbesprechungen und Lehrplanvorträge - A nevelés művészete, szeminárium, GA 295., Dornach, 1977.

42 Az 1917. május 29-i előadás. A Menschliche und menschheitliche Entwickelungswarheiten. Das Karma des Materialismus - A materializmus karmája kötetben, GA 176., Dornach, 1964.

43 1919. július 25-én.

44 Az orosz forradalom, amely 1917 novemberében hatalomra juttatta a bolsevistákat, amikor megdöntötték Kerenszkij kormányát.

45 Eddig nem sikerült megállapítani, melyik előadás.

46 Az 1919. április 21-i előadás in: Geisteswissenschaftliche Behandlung sozialer und pädagogischer Fragen - Társadalmi és pedagógiai kérdések szellemtudományos tárgyalása, GA 192., Dornach, 1964.

47 Galileo Galilei (1564-1642). A modern fizikai megalapítója.

48 Nikolaus Kopernikusz (1473-1543). A heliocentrikus világnézet megalapítója.

49 Az 1919. szeptember 12-i előadás, a hatodik ebben a kötetben.

50 Ebben az előadás-sorozatban a szeptember 12-i előadásban.

51 Woodrow Wilson (1856-1924), az Egyesült Államok elnöke az első világháború alatt. Lásd az 1917. január 22-i beszédet. In: Die Reden Woodrow Wilsons - Woodrow Wilson beszédei, angolul és németül, Bern, 1919.

52 Rabindranath Tagore (1861-1941), indiai író. A fordítást mostanáig nem sikerült megtalálni.

53 Die Mission einzelner Volksseelen im Zusammenhang mit der germanisch-nordischen Mythologie - Az egyes népszellemek missziója, Kristiania (Oslo), 1910. június 7-17. GA 121., Dornach, 1962.

54 Gaius Julius Caesar Germanicus (12-41), római császár.

55 Lásd Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus 1915-1921 - Tanulmányok a társadalmi szervezet hármas tagozódásáról 1915-1921, GA 24., Dornach, 1961.

56 Mozart Varázsfuvolájának szereplője.

57 Lásd Rudolf Steiner teljes kiadásának B szakaszát. Az Antropozófiai Társaság tagjainak tartott előadások.

58 Lásd a 35. megjegyzést.

59 Goethe: Faust I., első szín: Éjszaka. Jékely Zoltán, Kálnoky László fordítása.

60 Lásd az 57. megjegyzést.

61 Lásd a 37. megjegyzést.

 

Az 1919. október 27-i és november 4-i előadásokra vonatkozó következő utalások forrása C. S. Picht, aki ezeket 1950-ben először kiadta.

 

62 Lásd a Soziale Zukunft - Társadalmi jövő előadás-sorozatot, hat előadás Zürichben, 1919. október-november. 2. előadás, 1919. október 25.: Das Wirtschaften auf assoziativer Grundlage. Die Umwandlung des Markts. Geld und Steuerwesen. Kredit - Asszociatív alapú gazdaság. A piac átalakítása. Pénz és adóügyek. Hitel - Ugyanott: „Ahogyan az elvont gondolatokból nem lehet semmilyen valóságos elképzeléseket és érzéseket elővarázsolni, éppoly kevéssé lehet a pénzből elővarázsolni valami valóságosat, ha átlátjuk, hogy a pénz bizonyos fokig csak jelzi a megtermelt javakat.” GA 332a., Dornach, 1977.

63 Rudolf Steiner feltehetőleg C. G. Harrison művére támaszkodott, The Transcendental Universe - A transzcendentális világegyetem, London, 1893, a német kiadás hely és év megjelölése nélkül, Leiningen Billigheim fordítása. A szóban forgó hely az előszóban, a 14. oldalon így hangzik: „Dr. Newman Rómában, a bíborosi beiktatásán ezt mondta: Reménytelennek látja a vallást, hacsak nem történik új kinyilatkoztatás.” Newman 1879. május 12-én Rómában szó szerint ezt mondta: „A polgári tényező eddig keresztény volt. Még az olyan országokban is, amelyek, mint az enyém, elszakadtak az egyháztól - amikor fiatal voltam -, érvényes volt a mondás: »A kereszténység az ország törvénye!« Ma a társadalomnak ez a szép rendszere, amely a kereszténység alkotása, mindenütt elveti a kereszténységet. A mondás, amelyre hivatkoztam - száz másikkal együtt, amelyek ebből következtek - eltűnt, vagy mindenütt eltűnik, és az évszázad végére elfelejtik, hacsak a Mindenható közbe nem avatkozik!” (Vö. Wilfrid Ward: The Life of John Henry Cardinal Newman - John Henry Newman bíboros élete, 2. kötet, London, 1927., 2. kötet, 460. o.)

64 A Series of Studies in the Religion of the Incarnation - Vallási tanulmánygyűjtemény a megtestesülésről, szerk.: C. Gore, London, 1889. - Különböző szerzők tanulmányainak gyűjteménye, köztük az egyik C. Gore: The Holy Spirit and Inspiration! - A Szentlélek és inspiráció! - Lásd még az 1890/91-ben Londonban megjelent, a publikációra hivatkozó írásokat C. A. Denison, W. F. Hobson, Jones afterwards J. Hughes-Games, R. C. Culton és J. Slatter szerzőktől. - Charles Gore (1853-1932) anglikán püspök és a High Churchön belüli modern irányzat impulzusadója volt.

65 Die Apokalypse des Johannes - János apokalipszise, tizenhárom előadás Nürnbergben, 1908. június 17-30., GA 104., Dornach, 1962.

66 Az első világháború, 1914-1918.

67 Lásd a 178. o. 9/7. megjegyzést.

68 Adolf von Wilbrandt (1837-1911).

69 Robert Wilbrandt: Sozialismus - Szocializmus, Jéna, 1919., 27. o.: „A társadalom egy szellemi test. Az emberek közötti lelki kapcsolatokon alapul.” (Ez a mondat az előadó saját példányában meg van jelölve.) - Ugyanott 118. o.: „Ez a probléma (a kereszténység szellemét valósággá tenni) csak az emberek legbensejében, évszázadok, évezredek alatt lesz megoldható.” - Ugyanott 206. o.: „A gazdaság társadalmasítása nem elegendő. Szükség van a képzés társadalmasítására is.”

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként