"A Waldorf-iskola ne iskola legyen, hanem előkészítő, mert minden iskola feladata az kell legyen, hogy az embert előkészítse az élet nagy iskolájára. Az iskolában tulajdonképpen nem azért tanulunk, hogy ismereteket szerezzünk, hanem azért, hogy mindig tanulhassunk az életről."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A társadalmi rejtély belső szempontja (11)

Jegyzetek

Szövegforrás: E kötet I-IV., valamint IX. és X. előadásának leirata Helen Finckh dornachi gyorsírótól származik. A harmadik kiadáshoz ezeknek az előadásoknak a szövegét a meglevő eredeti gyorsírásos jegyzetek alapján újra ellenőrizték. Ez az oka a változásoknak a korábbi kiadásokhoz képest. A VI-VIII. előadást Walter Vegelahn írta le. Ez a gyorsírásos jegyzet nincs meg.

 

Rudolf Steinernek az előadások során megjelölt írásos művei mind megjelentek a teljes kiadáson (Gesamtausgabe, GA) belül.

 

A következő előadások folyóiratokban is megjelentek:

 

  • Zürich, 1919. február 4., 11., március 9. In: Gegenwart, 25. évf. (1963/64), 1-3. füzet (1963. április-június).
  • Bern, 1919. március 8. In: Beiträge zur Dreigliederung des sozialen Organismus, Freiburg i. Br., kilencedik évf., 1964. június.
  • Heidenheim, 1919. június 12. In: Das Goetheanum, 1931., 10. évf. 40. sz.

 

1 A négy nyilvános előadásra A társadalmi kérdésről 1919. február 3-án, 5-én, 10-én és 12-én Zürichben került sor, és nyomtatásban először a Gegenwart folyóiratban, 5. évfolyam, 1943/44., a 2., 3., 4/5. és 6. számokban jelent meg. A könyv első kiadása: Die soziale Frage - A társadalmi kérdés címmel, GA 328., Dornach, 1977. Ezek szolgáltak a szintén 1919-ben megjelent írás alapjául, Die Kernpunkte der sozialen Frage in den Lebensnotwendigkeiten der Gegenwart und Zukunft - A szociális kérdés lényege, GA 23., Dornach, 1976.

2 A zürichi Zschokke-zweigben.

3 Die Prüfung der Seele - A lélek próbatétele, első kép. In: Vier Mysteriendramen - Négy misztériumdráma, GA 14., Dornach, 1962.

4 A Wir fanden einen Pfad - Találtunk egy ösvényt kötetben megjelent, a Die Fußwaschung - Lábmosás című költeményében.

5 Jn 13,1-12.

6 Az 1919. február 3-i nyilvános előadás, lásd az 1. megjegyzést.

7 Mt 28,20.

8 Ezek a következő előadások voltak: Bern, február 6.: Die wirkliche Gestalt der sozialen Frage, erfaßt aus den Lebensnotwendigkeiten der gegenwärtigen Menschheit - A társadalmi kérdés valódi alakja a jelenkori emberiség életszükséglete szerinti felfogásban és február 7.: Die vom Leben geforderten wirklichkeitsgemäßen Lösungsversuche für die sozialen Fragen und Notwendigkeiten - A társadalmi kérdések és szükségletek valóságnak megfelelő megoldási kísérletei az élet követelményei szerint.

9 Die sozialen und antisozialen Triebe im Menschen - Az ember szociális és antiszociális ösztönei című, 1918. december 12-i előadás. In: Die soziale Grundforderung unserer Zeit. In geänderter Zeitlage - Korunk társadalmi alapkövetelménye. Megváltozott világhelyzetben, GA 186., Dornach, 1963.

10 Többek között Lk 20,25.

11 Az 1919. február 6-i előadás, lásd az 1. megjegyzést.

12 Lásd az 1. megjegyzést.

13 Az első világháború, 1914-1918.

14 Mt 28,20.

15 Többek között Mt 3,2.

16 Az 1918. október 9-én Zürichben tartott, Was tut der Engel in unserem Astralleib? - Mit tesz az angyal az asztráltestünkben? és az 1918. október 16-án Zürichben tartott, Wie finde ich den Christus? - Hogyan találom meg Krisztust című előadás. Önálló kiadásként Dornach, 1975., továbbá Der Tod als Lebenswandlung - A halál mint átalakult élet kötetben, GA 182., Dornach, 1976.

17 Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), francia-svájci kultúrfilozófus.

18 Mt 25,40.

19 Lásd az 1. megjegyzést, az 1919. február 10-i előadást: Schwarmgeisterei und reale Lebensauffassung im sozialen Denken und Wollen - Rajongás és valós életfelfogás a szociális gondolkodásban és akaratban.

20 Gal 2,20.

21 Kurt Eisner (1867-1919), a Németországi Független Szocialista Párt politikusa. 1918-ban bajor miniszterelnök. 1919-ben meggyilkolták.

22 A szocializmus és az ifjúság című előadása, amelyet Bázelben a bázeli diákság meghívására 1919. február 10-én tartott a Nagy Zeneteremben. National-Zeitung Nyomda és Kiadó, Basel, 1919.

23 E kötet első és harmadik előadása.

24 Georg Friedrich Wilhelm Hegel (1770-1831). Grundlinien der Philosophie des Rechts, oder Naturrecht und Staatswissenschaft - A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata, Berlin, 1820.

25 Fritz Mauthner (1849-1923), Beiträge zu einer Kritik der Sprache - Adalékok a nyelv kritikájához, 3 kötet, 1901-1902.

26 Inneres Wesen des Menschen und Leben zwischen Tod und neuer Geburt - Az ember belső lénye és élet a halál és az újabb születés között, Wien, 1914. április 6., 8-14., GA 153., Dornach, 1959.

27 Lenin: Tulajdonképpen Vlagyimir Iljics Uljanov, 1870-1924.

28 Lev Davidovics Trockij (Bronstein) (1879-1940), Lenin legközelebbi munkatársa. A Vörös Hadsereg megalapítója.

29 Johann Gottlieb Fichte (1762-1814), Der geschlossene Handelsstaat - A zárt kereskedőállam, 1800.

30 Ludwig Anzengruber (1839-1889), osztrák író. A drámai alakot eddig nem sikerült megtalálni.

31 Vlagyimir Alekszandrovics Szuhomlinov, az első világháború kitörésekor orosz hadügyminiszter, Emlékirataiban (németül 1924.).

32 Henrik Ibsen (1828-1906), vö. többek között A hazaáruló.

33 Björnstjerne Björnson (1832-1910) norvég költő.

34 Gerhart Hauptmann (1862-1945), Die Weber - A takácsok, 1892.

35 Lásd Rudolf Steiner: Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus 1915-1921 - Tanulmányok a társadalmi szervezet hármas tagozódásáról, 1915-1921, GA 24., Dornach, 1961., 376. oldaltól, Vorbemerkungen zu „Die Schuld am Kriege” - Előzetes megjegyzések „A háborús felelősség”-hez.

36 Lásd a 35. megjegyzést.

37 Karl Marx (1818-1883). Engelsszel együtt a tudományos szocializmus megalapítója. A tőke megjelent 1867-1894.

38 A berlini ág (zweig) terme a Potsdamerstrassén.

39 Megjelenési év: 1780. Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781).

40 1919. szeptember 7-én. Lásd Rudolf Steiner in der Waldorfschule - Rudolf Steiner a Waldorf-iskolában, GA 298., Stuttgart, 1958.

41 Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik - Általános embertan mint a pedagógia alapja, GA 293., Dornach, 1973.; Erziehungskunst. Methodisch-Didaktisches - A nevelés művészete, metodika-didaktika, GA 294., Dornach, 1974., Erziehungskunst. Seminarbesprechungen und Lehrplanvorträge - A nevelés művészete, szeminárium, GA 295., Dornach, 1977.

42 Az 1917. május 29-i előadás. A Menschliche und menschheitliche Entwickelungswarheiten. Das Karma des Materialismus - A materializmus karmája kötetben, GA 176., Dornach, 1964.

43 1919. július 25-én.

44 Az orosz forradalom, amely 1917 novemberében hatalomra juttatta a bolsevistákat, amikor megdöntötték Kerenszkij kormányát.

45 Eddig nem sikerült megállapítani, melyik előadás.

46 Az 1919. április 21-i előadás in: Geisteswissenschaftliche Behandlung sozialer und pädagogischer Fragen - Társadalmi és pedagógiai kérdések szellemtudományos tárgyalása, GA 192., Dornach, 1964.

47 Galileo Galilei (1564-1642). A modern fizikai megalapítója.

48 Nikolaus Kopernikusz (1473-1543). A heliocentrikus világnézet megalapítója.

49 Az 1919. szeptember 12-i előadás, a hatodik ebben a kötetben.

50 Ebben az előadás-sorozatban a szeptember 12-i előadásban.

51 Woodrow Wilson (1856-1924), az Egyesült Államok elnöke az első világháború alatt. Lásd az 1917. január 22-i beszédet. In: Die Reden Woodrow Wilsons - Woodrow Wilson beszédei, angolul és németül, Bern, 1919.

52 Rabindranath Tagore (1861-1941), indiai író. A fordítást mostanáig nem sikerült megtalálni.

53 Die Mission einzelner Volksseelen im Zusammenhang mit der germanisch-nordischen Mythologie - Az egyes népszellemek missziója, Kristiania (Oslo), 1910. június 7-17. GA 121., Dornach, 1962.

54 Gaius Julius Caesar Germanicus (12-41), római császár.

55 Lásd Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus 1915-1921 - Tanulmányok a társadalmi szervezet hármas tagozódásáról 1915-1921, GA 24., Dornach, 1961.

56 Mozart Varázsfuvolájának szereplője.

57 Lásd Rudolf Steiner teljes kiadásának B szakaszát. Az Antropozófiai Társaság tagjainak tartott előadások.

58 Lásd a 35. megjegyzést.

59 Goethe: Faust I., első szín: Éjszaka. Jékely Zoltán, Kálnoky László fordítása.

60 Lásd az 57. megjegyzést.

61 Lásd a 37. megjegyzést.

 

Az 1919. október 27-i és november 4-i előadásokra vonatkozó következő utalások forrása C. S. Picht, aki ezeket 1950-ben először kiadta.

 

62 Lásd a Soziale Zukunft - Társadalmi jövő előadás-sorozatot, hat előadás Zürichben, 1919. október-november. 2. előadás, 1919. október 25.: Das Wirtschaften auf assoziativer Grundlage. Die Umwandlung des Markts. Geld und Steuerwesen. Kredit - Asszociatív alapú gazdaság. A piac átalakítása. Pénz és adóügyek. Hitel - Ugyanott: „Ahogyan az elvont gondolatokból nem lehet semmilyen valóságos elképzeléseket és érzéseket elővarázsolni, éppoly kevéssé lehet a pénzből elővarázsolni valami valóságosat, ha átlátjuk, hogy a pénz bizonyos fokig csak jelzi a megtermelt javakat.” GA 332a., Dornach, 1977.

63 Rudolf Steiner feltehetőleg C. G. Harrison művére támaszkodott, The Transcendental Universe - A transzcendentális világegyetem, London, 1893, a német kiadás hely és év megjelölése nélkül, Leiningen Billigheim fordítása. A szóban forgó hely az előszóban, a 14. oldalon így hangzik: „Dr. Newman Rómában, a bíborosi beiktatásán ezt mondta: Reménytelennek látja a vallást, hacsak nem történik új kinyilatkoztatás.” Newman 1879. május 12-én Rómában szó szerint ezt mondta: „A polgári tényező eddig keresztény volt. Még az olyan országokban is, amelyek, mint az enyém, elszakadtak az egyháztól - amikor fiatal voltam -, érvényes volt a mondás: »A kereszténység az ország törvénye!« Ma a társadalomnak ez a szép rendszere, amely a kereszténység alkotása, mindenütt elveti a kereszténységet. A mondás, amelyre hivatkoztam - száz másikkal együtt, amelyek ebből következtek - eltűnt, vagy mindenütt eltűnik, és az évszázad végére elfelejtik, hacsak a Mindenható közbe nem avatkozik!” (Vö. Wilfrid Ward: The Life of John Henry Cardinal Newman - John Henry Newman bíboros élete, 2. kötet, London, 1927., 2. kötet, 460. o.)

64 A Series of Studies in the Religion of the Incarnation - Vallási tanulmánygyűjtemény a megtestesülésről, szerk.: C. Gore, London, 1889. - Különböző szerzők tanulmányainak gyűjteménye, köztük az egyik C. Gore: The Holy Spirit and Inspiration! - A Szentlélek és inspiráció! - Lásd még az 1890/91-ben Londonban megjelent, a publikációra hivatkozó írásokat C. A. Denison, W. F. Hobson, Jones afterwards J. Hughes-Games, R. C. Culton és J. Slatter szerzőktől. - Charles Gore (1853-1932) anglikán püspök és a High Churchön belüli modern irányzat impulzusadója volt.

65 Die Apokalypse des Johannes - János apokalipszise, tizenhárom előadás Nürnbergben, 1908. június 17-30., GA 104., Dornach, 1962.

66 Az első világháború, 1914-1918.

67 Lásd a 178. o. 9/7. megjegyzést.

68 Adolf von Wilbrandt (1837-1911).

69 Robert Wilbrandt: Sozialismus - Szocializmus, Jéna, 1919., 27. o.: „A társadalom egy szellemi test. Az emberek közötti lelki kapcsolatokon alapul.” (Ez a mondat az előadó saját példányában meg van jelölve.) - Ugyanott 118. o.: „Ez a probléma (a kereszténység szellemét valósággá tenni) csak az emberek legbensejében, évszázadok, évezredek alatt lesz megoldható.” - Ugyanott 206. o.: „A gazdaság társadalmasítása nem elegendő. Szükség van a képzés társadalmasítására is.”

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként