Első előadás

Bázeli és müncheni előadássorozataimban - A Márk-evangéliumról (Basel 1912 - GA 139) és A beavatásról (München 1912 - GA 138) című előadássorozatokról van szó.

Szókratész (i.e. 469-399)

Periklész (i.e. kb. 490-429)

Pheidiasz (i.e. V. század)

Platón (i.e. 427-347)

Arisztotelész (i.e. 384-322)

Aiszkhülosz (i.e. 525-456)

Szophoklész (i.e. 496-406)

Euripidész (i.e. kb. 480-406)

Hérakleitosz (i.e. kb. 535-475)

„A kereszténység mint misztikus tény” című könyv — (Das Christen- tum als mystische Tatsache 1902 - GA 8)

Raffaello (Santi 1483-152o)

Michelangelo (Buonarotti 1475-1564)

Leonardo da Vinci (1452-1519)

Aquinoi Tamás (1225-1274)

Giordano Bruno (1548-1600)

Galilei (Galileo 1564-1642)

Humboldt (Wilhelm 1767-1835)

Védák — A hinduizmus ősi szent könyvei, amelyek az i.e. II évezredben keletkeztek. A Rigvéda himnuszokat tartalmaz, a Száma-véda vallásos dalokat, a Jádzsur-véda az áldozati ritusokat írja le és az Átharva-véda különféle varázsszövegeket közöl.

A szánkhja-filozófiát a hagyomány szerint Kapila alakította ki még az i.e. VI. században, de végleges formájában a IV-V. században jött létre. Azt tanítja, hogy a létező dolgok kifejlődését két egymásra vissza nem vezethető őselv hozta létre, a változásra képes anyagi jellegű szubsztancia, a prakriti, és a változatlan szellem, a purusa. Ezek egymásra hatásából jön létre a három guna. Ahol a lelki-szellemi elem az uralkodó, az a szattva-állapot, ahol a forma (anyagi szubsztancia) jut túlsúlyra, az a tamasz-állapot, és ahol a kettő nagyjából egyensúlyban van, az a radzsasz-állapot. A szattva könnyű, világos és örömöt okozó, a radzsasz mozgékony, ösztönző és fájdalmat keltő, a tamasz nehéz, sötét és gátló

A jóga rendszere ugyancsak ősi hagyományokra vezethető vissza. A kialakult módszerek összefoglalását a II. évszázadban Patandzsali végezte el. Az előírások részben az erkölcsi követelményekre, részben a szemlélődést előkészítő testi-lelki gyakorlatokra vonatkoznak. Az erkölcsi követelményekhez öt parancs tartozik: az élőlények kímélése, az igazmondás, az egyeneslelküség, az önmegtartóztatás, és az ajándékok elutasítása. Az általános erkölcsi előkészület után a szemlélődéshez szükséges testtartás a nyugodt ülés keresztbe tett lábakkal. A lelki megnyugvás elősegítésére szolgál a légzés szabályozása. Ezt követi az érzékszervek visszavonása a külvilág tárgyaitól, az erőteljes koncentráció, majd ennek eredményeképpen az elmélkedés és a szemlélődés. Végső fokon eltűnik a tárgyi lét és az egyéni lélek eggyé válik az egyetemes ősvalósággal.

A védanta a Védák végén található upanisadok tanításainak magyarázatával foglalkozik. Sankara nevéhez fűződik, és a VIII. században jött létre.

Leibniz (Gottfried Wilhelm 1646-1716) — Tanítása szerint a világ alkotó elemei az egyszerű szubsztanciák, a monaszok, amelyeknek kombinálódása hozza létre a világ dolgait.

„A szellemtudomány körvonalai” c. könyv — (Gehcimwissenschaft im Umriss 1910-GA 13)

a Védák egy bizonyos helyén — az idézet a Rigvédából való (X. 129)

Krisna — Az ind mitológia egyik legismertebb, istenként tisztelt alakja, Visni nyolcadik reinkarnációja. Alakjához számos legenda és hőstett kapcsolódik.

Ardsuna — a Bhagavad Gita főszereplője, a Pandu-törzs hős fia, aki kénytelen harcba szállni unokatestvérei ellen. Az ő lelki vívódásai és Krisnával való párbeszédét mondja el a történet.

„A vér egy igen különös nedv c. Írásomban” — (1907) A „Die Erkennt- nis des Übersinnlichen in unserer Zeit” c. kötetben található (GA 55)

A Mahábhárata az indiaiak hősi eposza. Keletkezése az i.e.V. századra tehető, de az azt követő évszázadokban számos mítosszal és epikus költeménnyel egészítették ki. Végső formájában 18 énekből áll. A Bhárata- nemzetség fiainak harcait idézi föl. Egyik részlete a Bhagavad Gita.

Elohim — A Bibliában a teremtésben közvetlenül résztvevő magasrendű szellemi lények megnevezése. Többes számú szó, a bibliai fordítások azonban egyes számban (Isten) szerepeltetik.

„Nem én, hanem a Krisztus énbennem” — az idézet Pál apostolnak a Galatákhoz írt levelében található (2/20)

Második előadás

Buddha (Gautama, i.e. kb. 560-480)

Szankara-Karija (788-820) - az ind filozófia reformátora és megújítója

„arra az előadásciklusra, amelyet Münchenben tartottam...” — A bibliai teremtéstörténet titkai c. ciklusról van szó (1910, GA 122)

monád — A filozófiai nyelvezetben a legegyszerűbb oszthatatlan egységet fejezi ki. Püthagorász használta először, majd a reneszánsz idejében Nicolaus Cusanus és Giordano Bruno. Az újkorban Leibniznél találkozunk vele, de ő monásznak nevezi.

Arisztotelésznél még úgy látjuk az ember felosztását... — A hivatkozások Arisztotelésznek „A lélekről” c. művéből valók.

„...amikor a színekben lévő fényről és sötétségről beszél...” - Az utalás Arisztotelésznek "Az érzéki észlelésről" c. művében található.

Goethe (Johann Wolfgang 1749-1832)

A jezsuita Joseph Dahlmann (1861-1930) — „Das Mahabharata als Epos und Rechtsbuch” c. könyvében beszél a szánkhja-filozófia és más szellemi áramlatok viszonyáról.

Harmadik előadás

...aki valóban azt mondhatja magáról... — az utalás a Gita 10. fejezetének 20-39. verseire vonatkozik.

„Az isteneket látom mind..— Az idézetek a Gita 11. fejeztében találhatók, a 15. és az azt követő versekben.

Negyedik előadás

...egy olyan részhez jutunk... — az utalás a Gita 15. énekének kezdetére vonatkozik.

azurák — Az antropozófiában Lucifer és Ahrimán mellett a kísértő lények harmadik csoportját alkotják, akik az emberi akaratot támadják.

misztériumdrámáink — Rudolf Steiner négy misztériumdrámájáról van szó, melyeknek címe: A beavatás kapuja, A lélek próbája, A küszöb őre, és A lélek ébredése (GA 14)

Ötödik előadás

...ahol Pál a korinthusiakhoz ír... — Az idézetek Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt leveléből valók (12-14 vers), de azoknál nem a közkézen forgó magyar fordításokat, hanem az eredeti német szöveget vettük alapul.

.. .Goethe szaváig. ..—Az idézet a Spruche im Prosa c. Írásból származik.

...mire gondolt Pál... — Az utalás a Rómaiakhoz írt levél 5. versében foglaltakra vonatkozik.

...bázeli előadásom... — A Lukács-evangéliummal kapcsolatos ciklusról van szó (1919, GA 114)

...hogy kell az evangélium következő szavait érteni... — Az idézet a Luk. 2/14 alatt található. Rudolf Steiner szerint az égi szózatot így kell fordítani.

...a „Béke üzeneté”-nek szerzője...— Dr. Wilhelm Hübble-Schleiden- ről van szó, akire Rudolf Steiner az „Életutam” c. könyvében (1924/25, GA 28), és a „Die Geschichte und die Bedingungen dér anthroposophischen Bewegung im Verhaltnis zur Anthroposophischen Gesellschaft” c. ciklusában (1923, GA 258) utal.

... hogy az az Elohák teremtménye... — lásd 1 Móz 31.