Az érzékfeletti megismerés az imagináció, inspiráció és intuíció segítségével fokozatosan felemelkedik a szellemi világnak azokra a területeire, ahol elérheti a világ és az emberiség fejlődésében tevékenykedő lényeket. Így a halál és az újabb születés között lejátszódó emberi élet fejlődését is úgy tudja követni, hogy az érthetővé válik. Vannak azonban a létnek még magasabb területei is, ezekre itt csak egész röviden utalhatunk. Ha az érzékfeletti megismerés az intuícióig emelkedett, szellemi lények világában él. Ezek a szellemi lények is fejlődésen mennek át. A mai emberiséget érintő ügyek mintegy felnyúlnak az intuíció világába. A halál és újabb születés között az ember még magasabb világok hatását fogadja magába; ezek a hatások nem közvetlenül érik, a szellemi világ lényei közvetítik hozzá. Ha őket megfigyeljük, megtudjuk mindazt, ami egy emberrel általuk történik. Saját ügyeiket azonban, azt, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy az emberi fejlődést vezethessék, csak olyan megismeréssel figyelhetjük meg, amely túlemelkedik az intuíción. Ebből mintegy magától adódik, hogy vannak olyan világok, amelyeknek magasztosságát úgy kell elképzelnünk, hogy ami itt a Földön szellemi szempontból a legmagasabb rendű, az ott alacsonyabb rendű valami. Az értelmes elhatározás pl. földi síkon a legmagasabb rendű, az ásványi világ hatása a legalacsonyabb rendű megnyilatkozásokhoz tartozik. Az intuíció feletti magas régiókban a józan elhatározások kb. ugyanazt képviselik, mint itt a Földön az ásványi hatások. Az intuíciós világon túl van az a régió, ahol szellemi okok alapján állapítják meg a világ létesülésének tervét.
Hiba és javítás beküldése...Megjelölés olvasottként