<< VisszaEgyiptom mítoszai és misztériumai12 előadás, 1908. szept. 2–14., Lipcse Rudolf Steiner, 1908 (GA 106) TARTALOM: A Föld korszakai és a kultúrkorszakok. Az atlantiszi és az Atlantisz utáni emberiség. A régi beavatóhelyek. Ozirisz és Tüphon. Ozirisz, Ízisz és Hórusz. A négy embertípus. A nemek szétválása. Az ember szellemi tudatának elhomályosulása és Krisztus megjelenése. Az egyiptomi beavatás. A Krisztus-erő révén az emberben a csoportlélek-tudat átfejlődik individuális tudattá. A mai ember viszonya a szellemi világhoz.
FEJEZETEK:
1. - Lipcse, 1908. szeptember 2. [Szellemi összefüggések a régi és az újabb korok kultúráramlatai között.] | 2. - Lipcse, 1908. szeptember 3. [A Föld létrejötte. Az ősatom, A Föld korszakai és a kultúrkorszakok. A kozmikus történések tükröződése az emberek vallásos szemléletében.] | 3. - Lipcse, 1908. szeptember 4. [Az utolsó atlantiszi és az Atlantisz utáni emberiség. A régi beavató helyek, Az ember alakja mint a meditáció tartalma.] | 4. - Lipcse, 1908. szeptember 5. [A risik tanítványainak élményei a beavatás során; az ős- Föld viszonyainak folyamatainak képei A bolygók titkai. A magasabb világok átélése képek, hangok és szavak útján. Az ős-Szó alászállása.] | 5. - Lipcse, 1908. szeptember 7. [A Nap-Hold - Föld - hármasság létrejötte. Az alakító hangzás. Ozirisz és Tüphon.] | 6. - Lipcse, 1908. szeptember 8. [Ozirisz és Ízisz hatása. Hórusz, a jövőbeli földi ember. Az okkult anatómia és fiziológia tényei.] | 7. - Lipcse, 1908. szeptember 9. [Az emberi szervezet fejlődési folyamatai a Hold kiválásáig. A holdfény hatása az emberi alakra, Ozirisz és Ízisz mint a felsőbbrendű emberi alak formálói. Apollón lantja,] | 8. - Lipcse, 1908. szeptember 10. [Az emberi alak lépcsőzetes fejlődése a zodiákus szerinti Napjárásnak megfelelően. Az állati lények kilökődése. A Hold- erők hatása. A négy embertípus. A nemek szétválása. A mitikus képek mint reális tények ábrázolásai.] | 9. - Lipcse, 1908. szeptember 11. [A szellemi élet tényei, a Nap- és Hold-szellemek hatása, az Ozirisz- és Ízisz-erők. Az emberi tudatállapot és érzékelés változásai. A fizikai sík fokozatos megjelenése az egymást követő kultúrákban, addig a pontig, ahol az ember a fizikai síkon belemerül a maga egyéni individualitásába. A legmélyebb ponton megjelenik a Krisztus-impulzus. Az Isten fizikai emberré lesz, hogy az ember visszataláljon a szellemi világba.] | 10. - Lipcse, 1908. szeptember 12. [A régi mondák mim a kozmikus tények, illenie a halál és egy újabb születés közötti események képei. Az emberiség szellemi tudatának elhomályosulása, a szellemi halál veszélye. Megvilágosodás a misztériumok beavatási princípiumai által Megmenekülés Krisztus révén. A beavatottak mint Krisztus előfutárai és prófétai tudatuk. A beavatásra váró egyiptomi tanítványok szellemét képek útján alakították, hogy azok megértsék az emberi én fejlődését. Az okkult tényeken alapuló képek áláramlása az emberiség tudatába a görög mondák révén.] | 11. - Lipcse, 1908. szeptember 13. [Az egyiptomi beavatás lényege: az érzékfeletti látószervek benyomódása az asztráltestbe, amelyeket az pecsétnyomó módjára továbbad az éterestnek. Mindez egy halálhoz hasonló állapotban történik három és fél nap alatt, miközben az étertestet kiemelik a fizikai testből. Az érzékfeletti régióikban éltéit tapasztalatok folytán az újra felébredő tanítvány megvilágosodik. Az egyiptomi hierophantok kozmikus szerv- ismeretei. Ma az ember materialista módon látja azt, amit korábban a szellemi világokban érzékelt. Krisztus tettének jelentősége a meghalt lelkek számára.] | 12. - Lipcse, 1908. szeptember 14. [A szellem kifejeződése a görög művészeti alkotásokban. Korunkban a szellem az anyag rabszolgája. Az anyag fölött győzedelmeskedő Krisztus-impulzus. A Krisztus-erő a nemzedékek sorában megnyilvánuló csoportlélekszerűséget is legyőzi. Az „atyák útja” és az „istenek útja” a régi egyiptomiaknál Ízisz mint az egyiptomi néplélek. A fáraó mint Ízisz és Ozirisz fia. Az ősapák mint a szellemi javak összegyűjtői, továbbadományozói és mint a huszonnégy túlvilági bíró. Az örökösöknek a fizikai világot kell megművelniük. Korunkban újra feléled az, amit a lélek valamikor a halál és az újraszületés között élt át.] | Jegyzetek | Fordította Göröntsér Márton
Lektorálta Drahos Sándor
|